Karácsonykor indul útjára az exobolygókat és a sötét anyagot kutató űrtávcső, a James Webb
Több mint egy évtizedes csúszás után december 25-én végre elindulhat az amerikai, európai és kanadai közös fejlesztésű James Webb űrtávcső (JWST), amely infravörös tartományban fogja feltárni a kozmosz titkait, először mutatva meg azt is, hogy milyen gázokból áll a Földhöz hasonló exobolygók légköre. Az új távcső a Hubble-lel ellentétben nem Föld körüli pályán kering majd, hanem bolygónktól mintegy 1,5 millió kilométerre. De miért tartott ilyen sokáig elkészíteni? Mi védi majd érzékeny műszereit a napsugárzás zavaró hatásaitól? Hozzáférnek-e az űrtávcsőhöz magyar csillagászok is?
2021-ben Magyarország megszerezte első aranyérmét a Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián. Hogyan zajlik egy diákolimpia a világjárvány idején? Kik indulhatnak? Miként megy a válogatás az éves Kárpát-medencei Athletica Galactica versenyen? A stúdióban az aranyérmes Varga Vázsony, a bronzérmes Takács Dóra és Kalup Csilla csapatvezető, korábbi olimpikon!
Nyáron indult, az Astronomy on Tappel közösen támogatott podcastsorozatunkban Kun Emma és Molnár László csillagászok, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói és Tóth András, a Qubit állandó szerzője, a Budapest Science Meetup szervezője beszélget a csillagászat és az űrkutatás legforróbb híreiről.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Az első adásban azt vizsgáltuk, vajon a kínaiak megtörték-e a marsi átkot, a másodikban, hogy mennyire veszélyes az út a világűrbe, a harmadikban, hogy vajon lakható volt-e valaha a Vénusz bolygó, a negyedikben, hogy miként bizonyította be Vera Rubin amerikai csillagásznő a sötét anyag létét.
Hallgass bele ezekbe is:
