Egy friss elemzés szerint a ma ismert legnagyobb kávétermelő vidékek mindegyike alkalmatlanná válhat a kávétermelésre az évszázad közepére. Az éghajlati és talajminta-modellek szerint 2050-re Brazíliában, Kolumbiában, Vietnámban és Indonéziában is búcsút mondhatnak a kávétermés jelentős részének. Bár ezzel párhuzamosan a jelenlegi kávéültetvényektől északibb szélességi pontokon lévő területek viszont alkalmassá válhatnak a kávébab-termelésre, az átmeneti időszak jelentősen növelheti vagy tartósan magasan tarthatja a kávé árát. Jelenleg ugyanis a Föld kávétermésének közel felét két ország, Brazília és Vietnám adja.

Hasonló trendek várhatók kesudió- és avokádófronton: a legnagyobb kesutermelők, Indiától Beninig mezőgazdasági termelésük jelentős részének veszteségével számolhatnak. Ugyanez igaz az avokádó-nagyhatalomnak számító Perura, Indonéziára és Dominikai Köztársaságra is.

Avokádó- és a kesudió-ellátásban az elemzés készítői nem számítanak különösebb fennakadásokra, ez a két termény ugyanis a prognózisuk szerint köszöni, jól meg fog teremni máshol. A mezőgazdasági átrendeződés legnagyobb nyertesei az Egyesült Államok, Kína, Argentína és néhány kelet-afrikai ország lehet.

A svájci kutatócsoportot vezető Roman Grüter élelmiszer-geográfus szerint fontos lenne, ha a klímamodellek alapján kidolgozott nemzeti és globális akciótervekben azokat a gazdasági változásokat is szem előtt tartanák, amelyek a mezőgazdaság átrajzolódása miatt az érintett régiókban élőket igen érzékenyen fogják érinteni. A Leeds-i Egyetem fenntarthatóság-kutatója, Paul Jensen ebben a vizsgálatban nem vett ugyan részt, de a Guardiannak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a mezőgazdaság stratégiai átszervezése a túlélés kulcsa lehet, mert a globális éghajlati változások nemcsak a svájci kutatók által vizsgált luxustermékeket, hanem a mindennapi élelmezésben fontos szerepet betöltő mezőgazdasági terményeket is érintik majd.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Hogyan élheti túl a klímaváltozást a magyar mezőgazdaság?

Vajna Tamás gazdaság 2019. augusztus 7.

A jövőben is a búza lesz a magyar kenyérgabona, és a mai szántóföldi növények sem tűnnek el, legalábbis akkor, ha a növénytermesztés technológiája alkalmazkodik a megváltozó éghajlati és ökológiai viszonyokhoz. Mivel az évtizedes klímajelentések prognózisai sorra beigazolódtak, már csak neki kellene kezdeni a tudományosan alátámasztott cselekvési tervek megvalósításának.

A biogazdálkodásra való teljes átállás felgyorsítaná a klímaváltozást, de ettől még ez a jövő

Rácz Johanna gazdaság 2019. november 6.

Egy brit kutatócsoport megvizsgálta, mi történne, ha Wales és Anglia átállna az organikus mezőgazdaságra. Számításaik szerint hiába vannak vitathatatlan előnyei a biogazdálkodásnak, jelentősen nőne a szektor összkibocsátása, mert a megfelelő élelmezéshez újabb, ma szénraktárként funkcionáló területeket kellene bevonni a termelésbe. De mi lenne, ha a táplálkozási szokásokat sikerülne átalakítani?

A történelem arra tanít, hogy találékonysággal és együttműködéssel túl lehet élni a klímakatasztrófát

Bodnár Zsolt tudomány 2020. november 12.

Sokáig teljes civilizációk bukását írták a klímakatasztrófák számlájára, de egyre több részlet derül ki arról, hogy a korábbi éghajlatváltozások csak felerősítették az amúgy is folyamatban lévő társadalmi válságokat. Az újkori kis jégkorszak példái alapján az innovatív és együttműködő nemzetek nemcsak túlélhetik a krízist, de meg is erősödhetnek a klímaharcban.