A kínai és vietnámi bevándorlók itt született gyerekei sokszor már magyarnak vallják magukat

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Magyarország az elmúlt évtizedek során a távol-keleti bevándorlók egyik legkedveltebb európai célállomása lett. Betelepülésüket a különböző kormányzati intézkedések mellett a vonzó befektetések, a viszonylag biztos megélhetés, a magyar oktatási rendszer, de még a jó levegő is motiválta és motiválja napjainkban is. Mindez a 2020-as évek kezdetére együttesen járult hozzá egy több tízezer fős ázsiai – főként kínaiakból, vietnámiakból és koreaiakból álló – közösség létrejöttéhez Magyarországon.

Miként alakultak ezek a csoportok a rendszerváltozás előtti évtizedektől kezdve, és milyen dinamika mentén formálódtak a közelmúltban? Mik voltak a bevándorlók elsődleges céljai érkezésükkör, és milyen hangsúlyeltolódások figyelhetők meg ezekben a 2010-es évek kezdetétől? Hogyan lehetséges az, hogy egy nem feltétlenül a külföldiek beköltözését támogató országban a bevándorlók mégis jól érzik magukat? Többek között erről beszél a Glossza podcast legújabb adásában Knyihár Eszter, az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Sinológia Programjának doktorandusza és Végvári Kristóf, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ázsiai referense, az egyesület magyar–kínai és magyar–mongol tagozatainak titkára.

Míg az első vietnámi betelepülők a KGST-országok között létrejött megállapodások eredményeként az 1960-as évektől elsősorban azért érkeztek Magyarországra, hogy felsőfokú tanulmányokat folytassanak, a kínaiak sokkal inkább olyan gazdasági bevándorlóknak tekinthetők, akik a jobb élet reményében jöttek. Eleinte, vagyis az 1980-as és 1990-es évek fordulóján legtöbbjük szinte a teljes ismeretlenbe indult útnak, vagyis nyelv- és helyismeret nélkül próbáltak érvényesülni Magyarországon. Kereskedelmi tevékenységükkel ugyanakkor csakhamar betöltötték azt az űrt, amelyet a Szovjetuniónak kitett könnyűipar összeomlása okozott. 

A különbség köztük, illetve a 2017-ig jellemzően a magyar kötvényprogram révén érkezett új betelepülők között óriási, hiszen utóbbiak gondos tervezés, valamint a világhálóról összegyűjthető információk birtokában jutottak el Európa szívébe. A bevándorlók célkitűzései is változtak, hiszen közöttük meghatározó igény, hogy gyermekeiket európai oktatási rendszerben taníttassák, és az utóbbi időben jelentős részüket a befektetések iránti érdeklődés is vezényli.

A Szecsuán kínai étterem külső és belső tereit bemutató képeslap az 1980-as évekből. Középen a Roosevelt téri részlet a Gresham palotával, bal oldalon felül a bárpult látható. Jobb oldalon alul a kínai szakács az evőpálcika használatát tanítja a vendégeknek.Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Budapest

És hogy mi jellemzi a betelepülő kínai és vietnámi közösségek mindennapjait, illetve kulturális identitását? Ez iskolázottságuk és életkoruk mellett függ attól is, hogy Magyarországot a Nyugat-Európa vagy az USA felé vezető ideiglenes ugródeszkának tekintik-e, vagy itt képzelik-e el az életüket. A fiatalabbak sokszor magas szinten sajátítják el a magyar nyelvet (természetesen amellett, hogy angolul és saját anyanyelvükön is tanulnak), de befogadó országuk kultúráját is magukévá teszik. Ennek lenyomatai a lakberendezési szokásaik mellett például abban is tetten érhetők, hogy sokan a kínai holdújév mellett a karácsonyt is ünneplik – igaz, apró meglepetések helyett inkább pénzt ajándékoznak, és persze ázsiai ételeket fogyasztanak. A már itt születetteknél pedig az is megesik, hogy ténylegesen magyarnak vallják magukat, hangsúlyozva azonban, hogy minden körülmények közt tisztelik anyaországuk hagyományait.

A Glossza 11. adása már elérhető a Spotify-on és a Soundcloudon. További információ a Glossza Instagram- és Facebook-oldalán.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: