Így vált Magyarország bevándorlóországgá az elmúlt 4 évben

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Pénteken publikálta az Európai Unió statisztikai hivatala a 2019-re vonatkozó adatokat a tagállamok által kiadott tartózkodási engedélyekről. Ha sorba rendezzük a tagállamokat aszerint, hogy százezer lakosra vetítve hol adták ki a legtöbb új tartózkodási engedélyt, az látszik, hogy Magyarország a középmezőnyben van. Spanyolországban kicsit több az új érkező, mint nálunk, Dániában kicsit kevesebb. Gyakorlatilag mi vagyunk az EU átlaga. Mit jelent ez? 

Engedélyt kell kérnie az EU-ban tartózkodáshoz minden EU-n és Európai Gazdasági Térségen kívülről érkező személynek, ha itt szeretne dolgozni, tanulni, az itt dolgozó, tanuló családtagjával együtt lenni, vagy bármi mást csinálni több mint 90 napig. Azaz mindenkinek tartózkodási engedélyre van szüksége, aki az EU-n kívülről jön, és hosszabban maradna.  

Az adatok természetesen nem tartalmazzák a Szerbiában és Ukrajnában élő, magyar állampolgársággal rendelkező személyeket, hiszen nekik nincsen szükségük semmilyen engedélyre ahhoz, hogy Magyarországon dolgozhassanak, tanulhassanak, élhessenek. Mivel 2011 óta a magyar etnikumú emberek számára nagyon könnyű a magyar állampolgárság megszerzése, valószínűsíthető, hogy nem kell tartózkodási engedélyért folyamodniuk, tehát az alábbi adatokban magyar etnikumú személyek nem szerepelnek.

Persze lehet, hogy a tanulmányok elvégzése, a munka befejezése után az illető távozik Magyarországról és az unióból, de az engedélyek meg is újíthatók, illetve más hosszabb távú engedély is beszerezhető a lejárat után. A tartózkodási engedélyek tipikusan egy vagy két évre szólnak, de jellemző, hogy azokat meghosszabbítják, megújítják. 

A 2019-ben kiadott tartózkodási engedélyek ezer főre vetített száma.Forrás: Eurostat

Magyarországon 2019-ben 62073 új tartózkodási engedélyt adtak ki, csaknem háromszor annyit, mint 2015-ben. Ez azt jelenti, hogy tavaly ezer lakosra nagyjából 6,35 új tartózkodási engedély jutott. 

Forrás: Eurostat

Látszik, hogy a Magyarországra érkezők száma folyamatosan növekszik. A sajtó egyébként folyamatosan be is számol arról, hogy a csökkenő munkanélküliséggel párhuzamosan folyamatosan emelkedett a külföldről érkező, főleg ukrán és szerb vendégmunkások száma.

Ha azt vizsgáljuk, hogy honnan érkeztek 2019-ben a külföldről jövők, látszik, hogy igen, messze a legtöbben Ukrajnából érkeznek Magyarországra, utána jócskán lemaradva Kína és Szerbia következik.

Forrás: Eurostat

Ha a letelepedés célját vizsgáljuk, kiderül, hogy az ukránok nagyon nagy része munkavállalás céljából kér tartózkodási engedélyt, a kínaiak viszont nagyjából fele-fele arányban munkavállalás és tanulmányok céljából érkeznek. Szerbiából szinte csak dolgozni jönnek ide az emberek, de Vietnámból a munkavállalás mellett több mint ötszázan családegyesítés címén költöznek Magyarországra. Az indiaiak leginkább dolgozni jönnek hozzánk, míg az USA-ból a legtöbben tanulni érkeznek. 

Érdemes kiemelni még a sorból Dél-Koreát, hiszen talán kevesen gondolnak arra, hogy még onnan is több mint ezerhatszáz ember érkezik hozzánk egy évben. Ebből 923-an pénzt keresni jöttek, ami valószínűleg nem független attól, hogy több dél-koreai multi is gyártókapacitásokat épít ki Magyarországon. Jellemző, hogy a cégek vezetése, menedzsmentje az anyaországból érkezik. 

Ha összesítve nézzük meg, azt látjuk, hogy a hozzánk 2019-ben érkező 62073 külföldiből: 

  • 38875-en kértek tartózkodási engedélyt jövedelemszerzés céljából (vállalkozás vagy munkavállalás), 
  • 10188 tanulási céllal érkezett, 
  • 4314-en az itt tartózkodó külföldi családtagjaikhoz csatlakoztak, 
  • 8698-an pedig valamilyen más céllal jöttek Magyarországra (pl. gyakornokként, kutatóként, gyógykezelés céljából stb.).

Jól látszik, hogy valóban volt igény 2019-ben külföldi munkaerőre, és az zömmel Ukrajnából érkezett, de jelentős számban jöttek vendégmunkások Szerbiából, Vietnámból, Indiából és Kínából is. 

E mellett viszont fontos, hogy sokan érkeznek hozzánk tanulni is. A tipikus vonzerőként működő orvosképzés mellett azonban jelentős számban vonzza a külföldi diákokat a kormány Stipendium Hungaricum ösztöndíja is. Ahogyan az ösztöndíj honlapján írják, több mint hetven országból több mint ötezer diák érkezik hozzánk évente.

Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a tanulmányi céllal érkező diákok száma egyenletesebben oszlik meg, mint a munkavállalás céljából érkezőké.

Forrás: Eurostat

Vajon maradnak-e ezek az emberek hosszabb távon Magyarországon? Ezt persze előre nem lehet biztosan tudni, de nyilván vannak, akik szeretnének. A kormányzati propaganda miatt azonban nagyon magas a külföldiek elutasítottsága, ami nem könnyíti meg a helyzetüket. Az mindenesetre biztos, hogy érkeznek hozzánk migránsok, és nem is kevesen. 

A szerző jogász, a Szegedi Egyetem Állam és Jogtudományi Karának doktorandusza, korábbi cikkei itt olvashatók. 

* * *

Vajon hogyan befolyásolja a Párizsi Klímaegyezményt, ha az USA újra belép? Megkapják-e a szükséges támogatásokat a megújuló energiák? Korlátozza-e Biden mozgásterét a Trump-féle örökség? Szakértőink épp most vitatkoznak élőben erről, gyere te is!

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: