A diákok sokszor úgy érzik, hogy az életük múlik egy középiskolai felvételi vizsgán
Menyire izgulnak a lányok és mennyire a fiúk a továbbtanulásukat eldöntő vagy akár a későbbi életpályájukat is befolyásoló felvételi vagy érettségi vizsgáktól? Míg azokban az országokban, illetve azokon az évfolyamokon, ahol a tanulóknak nem kell ilyen vizsgát tenniük, a magukat stresszesnek tartó diákok aránya 33 százalék körüli, addig ez az arány 4 százalékponttal, azaz a kiindulási értékekhez képest 12 százalékkal nő abban az évben, amikor a diákoknak viszont kell ilyen vizsgát tenniük. És bár ez a hatás a lányok esetében valamivel nagyobb, mint a fiúknál, Horn Dániel közgazdász, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és Björn Högberg, a svédországi Umea Egyetem Szociális Munka Tanszékének munkatársa egy friss kutatásban azt találták, hogy ez a különbség nem olyan jelentős, mint amire a korábbi szakirodalmi feltevések alapján számítani lehetett.
Hornék kutatásukban arra keresték a választ, hogy mennyire stresszelik a tanulókat a diákok jövőjét hosszú távon is meghatározó középiskolai felvételik vagy érettségik, és ebben vajon van-e különbség a fiúk és lányok között. A European Sociological Review 2022 februári számában megjelent A középiskolai felvételik, a nemek közötti különbségek és az iskolai stressz Európában: Egy különbség a különbségekben elemzés című tanulmány fő kérdése az volt, hogy a korábbi kutatási eredményekből is ismert összefüggés, miszerint a lányoknak fontosabb a gimnáziumi majd az egyetemi továbbtanulás, és emiatt a bejutásnak is nagyobb a tétje, vajon stresszesebbé teszi-e a lányokat, mint a fiúkat.
Bár a komoly téttel járó, Magyarországon a középiskolai felvételinek vagy érettséginek megfelelő, angolul high-stakes testnek hívott vizsgák alkalmazása egyre elterjedtebbek Európában – 1995 és 2014 között az OECD-országokban például megduplázódott az évente elvégzett hasonló vizsgák száma –, mégis keveset tudunk arról, hogy ezek a vizsgák miként hatnak a fiatalok stressz-szintjére, és milyen hatást gyakorolnak a tanulók jóllétére. (A high-stakes test olyan teszt, aminek nagy a tétje: a legtöbb országban ilyen a felvételi, de lehet olyan központi teszt is, amit az adott iskolafokozat megszerzésért kell elvégezni, mint Magyarországon az érettségit). Hornék 31 ország 11-15 éves diákjainak vizsgaeredményeire vonatkozó makroszintű adatát kombinálták az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartását (Health Behaviour in School-aged Children) vizsgáló kutatás három hullámából (2002, 2006 és 2010) származó mikroszintű adataival, és azt találták, hogy a komoly téttel járó vizsgák szignifikánsan növelik az önbevalláson alapuló iskolai stressz szintjét.
A lányoknak fontosabb a felsőfokú végzettség, mint a fiúknak
A felvételihez hasonló vizsgák a világon mindenhol azt a célt szolgálják, hogy kiválogassák, ki milyen szintű és típusú oktatási intézményben – hazai viszonyok között gimnáziumban, szakgimnáziumban (korábban szakközépiskola), technikumban vagy szakképző iskolában (korábban szakiskola) – folytathassa tovább iskolai pályafutását. Azok, akiknek sikerül az oktatási rendszer magasabb vagy nagyobb presztízsű szintjeire bekerülniük - állítják a kutatók - később a felsőfokú végzettség birtokában jobb foglalkoztatási lehetőségekhez, magasabb jövedelemhez, végső soron pedig magasabb társadalmi státuszhoz juthatnak.
A fiúkhoz képest a lányoknak fontosabb a felsőfokú végzettség, és az arányuk ma már a gimnáziumokban, az egyetemeken és a tudományos pályákon is felülreprezentált, de a kutatásokból az is ismert tény, hogy a lányok nagyobb fontosságot tulajdonítanak annak, hogy milyen az iskolai végzettségük, és a megszerzett társadalmi státuszuk is jobban függ az iskolai teljesítményüktől, mint a fiúk esetében. De miért van ez így? Mivel más területeken a nők vannak hátrányosabb helyzetben, mint a férfiak, ezért az életkilátások szempontjából jobban függenek a formális oktatási bizonyítványoktól (érettségitől vagy diplomától), mint a férfiak, így nagyobb a nyomás is rajtuk, hogy jól teljesítsenek az iskolai vizsgákon. Hiszen ha a nők iskolázottak és egzisztenciálisan is önállóak tudnak lenni, kevésbé vannak kitéve például a házasságban való függésnek vagy a szegénységnek, mint a férfiak, akik más módokon is előnyökhöz tudnak jutni - állítja Hornék tanulmánya.
Hornék kutatásában az az újszerű, hogy míg az eddigi projektek nagy része inkább a vizsgák oktatási eredményességre vagy foglalkoztatási kilátásokra vonatkozó következményeit vizsgálta, ők a felvételi vizsgák egyik sokkal ritkább oldalát, a diákok jóllétére, ebben az esetben az iskolai stresszre vonatkozó hatásait kutatták. Mivel ezeknek a vizsgáknak, ahogy a magyarországi középiskolai felvételinek vagy érettséginek, hosszú távon is komoly következményei vannak a diákok életére nézve, a vizsgáktól való izgulás komoly stresszt és ezen keresztül romló mentális egészségi állapotot is okozhat. Bár erről a kérdésről nagymintás kutatások nem igazán állnak rendelkezésre, etnográfiai tanulmányok azt mutatják, hogy a fiatalok sokszor úgy élik meg ezeket a vizsgákat, mintha az életük múlna azon, hogy jól teljesítenek-e, így nem meglepő, hogy az ilyen megmérettetés komoly stresszfaktor a fiatalok, különösen a lányok számára.
Míg a stressz a kezelhetetlennek és fenyegetőnek érzékelt követelményekre adott szubjektív válasz, addig az iskolai stressz az iskolai követelményekre adott kezelhetetlennek és fenyegetőnek érzékelt szubjektív válasz. Ebben az összefüggésben a felvételi vizsgák vagy érettségik pedig stresszorokként (stresszválaszként) jelentkeznek, és a rossz eredménytől való félelem komoly szorongást okozhat - írják a kutatók. Bár az iskolai stressznek lehetnek pozitív következményei is, például tanulásra készteti a fiatalokat, a kutatások azt mutatják, hogy az iskolai stressz szoros összefüggést mutat pszichoszomatikus tünetekkel és rossz pszichológiai állapottal, ami szorongáshoz és akár depresszióhoz is vezethet. Serdülőkorra a lányokat ez súlyosabban érinti; ők több stresszről is számolnak be, mint a fiúk - derül ki Hornék kutatásából.
Az, hogy a fiúk és a lányok mennyire élik meg stresszesnek az iskolát, nemcsak attól függ, hogy ki mennyire tartja fontosnak a magasabb iskolai végzettség megszerzését, hanem attól is - állítják a kutatók -, hogy az iskolához való viszonyt tekintve mi számít elfogadhatóbbnak a lányoknak és mi a fiúknak az elvárt nemi szerepekhez képest. A „jó" és jól teljesítő diák „nőiesnek” számít, ezért ez jobban összeegyeztethető a lányoknak elérhető nemi szerepekkel, míg a sportosságot vagy lázadást inkább „férfiasnak” tekintik, így ezt a fiúk esetében magasabbra értékelik, mint a „lányos” jól tanulást. Ráadásul a lányoknak fontosabb a jól sikerült érettségi vagy sikeres diploma miatti elismerés, mint a fiúknak, így elméletileg minden jel arra mutat, hogy a vizsga körüli stressz a lányokra jobban hat, mint a fiúkra.
És bár a komoly téttel járó megmérettetések a különböző európai kvalitatív kutatások szerint is a diákok legstresszesebb iskolai tapasztalatai közé tartoznak, Hornék mégis úgy találták, hogy a megélt stressz szempontjából nincs szignifikáns különbség a fiúk és a lányok között, ami ellentmond az iskolai nemi szerepekre vonatkozó korábbi előrejelzéseknek. A kutatók szerint erre két magyarázat lehet: az egyik az, hogy bár eredményeikben a lányok nagyobb aránya vallotta magát stresszesnek a vizsga évében, az adatok nem voltak elég részletesek ahhoz, hogy statisztikailag is be lehessen mutatni, hogy szignifikánsak a nemek közötti különbségek. A másik magyarázat szerint a lányok általában is jobban teljesítenek az iskolában, ezért úgy érezhetik, hogy nagyobb esélyük van arra, hogy sikerrel küzdjenek meg a felvételi vagy érettségi vizsgákkal.
Lehet, hogy felvételi vizsgák okozta stressz nem befolyásolja a diákok iskolával kapcsolatos elégedettségét, de a mentális egészségükre mégis káros lehet
Hiába növelik a stresszt ezek a vizsgák, és hiába hatnak sok szempontból rosszul a diákok mentális egészségére, mindez mégsem vezet az iskolával szembeni elégedetlenséghez – állítják Hornék a kutatásban. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a felvételi vizsgák a diákok mentális állapotát befolyásoló negatív hatásai erősen függenek attól is, hogy a tanulók mennyire elkötelezettek az iskola iránt. Az elkötelezett tanulók stresszesnek, ugyanakkor motiváltnak és akár magabiztosnak is érezhetik magukat ezeken a vizsgákon, míg az iskola iránt nem elkötelezett tanulók inkább elhatárolódnak, és idegennek érezhetik magukat ezekben a vizsgahelyzetekben. A pszichológiai vizsgálatok szerint inkább az iskola iránt elkötelezett diákok számolnak be káros stresszről, kimerültségről és mentális problémákról, miközben ők azok, akik nagyra értékelik az iskolát; az el nem kötelezett diákok viszont alacsony stresszről és jó mentális egészségről számolnak be, és az iskolát is inkább értelmetlennek tartják.
A kutatók viszont arra figyelmeztetnek, hogy hiába tűnik úgy, hogy a komoly téttel bíró vizsgák okozta stressz nem befolyásolja a diákok iskolai elégedettségét, a mentális egészségükre mégiscsak káros lehet. Így például a középiskolai felvételi rendszer kialakításánál azt a tényt is figyelembe kéne venniük a döntéshozóknak, hogy mekkora árat érdemes megfizettetni a diákokkal azért, hogy a végén a legmegfelelőbb jelentkezőket vehessék fel a középiskolákba.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: