Az ukrán kórházak a következő 24 órában kifogyhatnak az oxigénből

2022.02.28. · gazdaság

A következő 24 órában elfogyhatnak az ukrán kórházak oxigéntartalékai, mivel az orosz invázió súlyos fennakadásokat okoz a szállítmányozásban, és ez akadályozza az oxigénszállítást is - közölte vasárnap az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO, hozzátéve, hogy ezzel több ezer ember élete kerül veszélybe.

Hans Kluge, a WHO európai vezetője és Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a szervezet főigazgatója közös nyilatkozatban figyelmeztetett arra, hogy az oxigénellátás helyzete a kritikus szinthez közeledik Ukrajnában. Az oxigénszállító teherautók szerte az országban nem jutnak el az egészségügyi intézményekhez, beleértve az ostrom alatt álló Kijevet. „A kórházak többsége a következő 24 órában kimerítheti oxigéntartalékaikat. Néhány helyen ez már meg is történt. Ez ezrek életét sodorhatja veszélybe” - olvasható a közleményben. A szervezet biztonságos tranzitfolyosók kialakítását sürgeti, például egy Lengyelországon keresztül futó logisztikai útvonal kiépítését, hogy növelni lehessen a biztonságosan célba jutó oxigén-szállítmányok számát.

A WHO ismeretei szerint az orosz katonai támadást megelőző állapotokhoz képest mintegy 25 százalékkal nőtt Ukrajna oxigénigénye, a kórházi ellátást azonban nem csupán ez veszélyezteti, hanem az áramkimaradások és a szűkös energiakészletek is. Emellett a betegeket szállító mentőautók ki vannak téve annak, hogy az orosz-ukrán erők összecsapásainak tűzvonalába kerüljenek - tették hozzá az egészségügyi világszervezet vezetői.

Az ostrom alatt álló Kijev egyik gyerekkórházában az alagsorba szállították át a rákos megbetegedéssel diagnosztizált, kezelés alatt álló gyerekeket 2022. február 28-án.
photo_camera Az ostrom alatt álló Kijev egyik gyerekkórházában az alagsorba szállították át a rákos megbetegedéssel diagnosztizált, kezelés alatt álló gyerekeket 2022. február 28-án. Fotó: AYTAC UNAL/Anadolu Agency via AFP

Felfutó omikronra jött az orosz támadás

Az oxigénkészletek az ukrajnai kórházakban jelenleg a koronavírus miatt ellátott mintegy 1700 ember kezeléséhez szükségesek, valamint a krónikus betegségekkel, vérfertőzéssel, sebesülésekkel vagy a szüléssel kapcsolatos komplikációkkal küzdők esetén is elengedhetetlenek. Ukrajna az inváziót megelőzően a WHO szerint jelentős eredményeket ért el egészségügyi rendszerének erősítésében, például a covidos betegek oxigénterápiás kezelésének bővítésében.

Habár az orosz-ukrán konfliktus miatt háttérbe szorult, az ENSZ humanitárius koordinációval foglalkozó hivatala adatai szerint az omikron miatti koronavírus-fertőzések Ukrajnában január 15. és február 25. között 555 százalékkal növekedtek, de mivel a tesztelési kapacitások erőteljesen lecsökkentek, ez a szám sokkal magasabb is lehet. Ehhez képest az országban a lakosság mintegy 35,7 százaléka kapta meg a koronavírus elleni mindkét oltását. A menekültek számának emelkedése miatt, amelyik szintén fokozza a koronavírus-fertőzések továbbadásának kockázatát, valamint a harctéri sebesülések miatt tovább növekszik a nyomás a már egyébként is túlterhelt ukrán egészségügyi rendszeren.

Gyerekek az egyik kijevi onkológiai központ óvóhelyén 2022. február 28-án.
photo_camera Gyerekek az egyik kijevi onkológiai központ óvóhelyén 2022. február 28-án. Fotó: ARIS MESSINIS/AFP

Humanitárius katasztrófa

Az ENSZ adatai szerint az orosz támadások kezdetei óta legkevesebb 64-en vesztették életüket és 176-an sebesültek meg, ezek a számok azonban nem pontosak, és a világszervezet szerint lényegesen magasabbak lehetnek. Lengyelország egészségügyi minisztériuma néhány napja közölte, a sebesült ukránok lengyel kórházakba szállítására mentővonatot indít, és mintegy 120 lengyel kórházat készítenek fel a sebesültek ápolására.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága úgy tudja, mintegy 368 ezren menekültek el Ukrajnából a szomszédos európai országokba. A legtöbben, csaknem 156 ezren Lengyelországban kerestek menedéket, a magyar határt mintegy 62 ezren lépték át. Ez a szám a következő napokban várhatóan tovább emelkedik. Az ukrán kormány becslései szerint a konfliktus miatt akár 5 millió ember is kénytelen lehet elhagyni otthonát.

Az ENSZ adatai szerint a civil infrastruktúrát ért támadások miatt százezrek maradtak áram vagy víz nélkül, több száz otthon vált lakhatatlanná, és számos közösséget vágtak el a külvilágtól azzal, hogy utakat és hidakat vettek támadás alá.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás