Ma este kapcsold le egy órára a villanyt, hogy aztán majd ne utolsóként kelljen lekapcsolnod

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Március 26-án este kerek 8:30 és 9:30 között a várakozások szerint tízmilliók kapcsolják le a villanyt és csökkentik minimálisra áramfogyasztásukat. A Föld órája néven először 2007-ben Ausztráliában, a következő évtől viszont már világszerte megrendezett akciót a természetvédelmi világalap, a WWF kezdeményezte. Az esemény célja a bizonyítottan az ember által okozott klímaváltozást megfékező kollektív cselekvés ösztönzése, a fosszilis eredetű energia felhasználásának csökkentése.

„Az első perctől a figyelemfelhívás és érzékenyítés volt a cél, hiszen az a pár gigawattóra, amit a csatlakozó magánszemélyek, cégek és települések este nyolc és kilenc között megspórolnak, elenyésző a globális egészhez képest. Az érezhető eredményhez sok ezer ilyen 60 percre lenne szükség minden évben” – mondja a Qubitnek Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.

Állampolgári nyomásgyakorlás  

A pandémia előtti utolsó évben, 2018-ban 188 ország és régió, tavaly pedig már 190 ország több mint 100 millió polgára vett részt a kezdeményezésben. A látványos köztéri elsötétítések, félhomályos utcabálok, ismeretterjesztő mulatságok és családi villanyoltások az ilyesmire fogékonyak mellett meglepő módon a döntéshozókra is hatással vannak. 

A budai Clark Ádám tér és a Lánchíd a 2012-es Föld órája előtt és alattFotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

A WWF a 60 perces energiatakarékoskodás mellett az akciók felvezető kampányaiban a kezdetektől felhívja a figyelmet  egy-egy lokális természet- vagy környezetvédelmi problémára. Az információk birtokában az emberek már képesek sok mindent elérni, hiszen a közhangulat sokszor hatékonyabb politikai nyomásgyakorló eszköz, mint a szakvélemény.  

„Konkrét eredmény például az Argentínában 2013-ban 3,7 millió hektáron létrehozott tengeri védett terület, vagy egy évre rá Föld órája erdő néven 2700 hektáron Ugandában megvalósult erdőtelepítés, de az is, hogy ugyanebben az évben a Galapagos-szigetek védelmére hivatkozva Ecuador elsőként a világon betiltotta az egyszer használatos műanyagokat, továbbá, hogy Madagaszkáron családok ezrei használnak fatakarékos kályhákat” – sorol fel néhányat a takarékoskodáson túli hatások közül Harmat Ádám. 

A globális villanyoltási sorozat kimutathatóan hozzá járult ahhoz is, hogy miután az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC 2018-as jelentése megkongatta a vészharangot, gyökeres fordulat történt a nemzeti és nemzetközi klímapolitikában. A Greta Thunberg magányos protestálásából Fridays for Future címen alig félév alatt globális mozgalommá növekedett klímasztrájkok egyértelműen a fiatal nemzedékek tudatosságát mutatják, de a WWF magyar munkatársa a legfrissebb közvéleménykutatásokra hivatkozva hozzáteszi, hogy alig pár év alatt az idősebb generációk attitűdjei is megváltoztak. 

Vietnámi ifjúság a Föld óráján 2011-benFotó: WWF Vietnam

Vészhelyzeti párbeszéd

A klímatéma 2019-ben robbant be a köztudatba, és az utóbbi 2-3 évben megváltoztatta a politika és a tudomány viszonyát is. Az addig rendre csak az akadémiai elefántcsonttornyokból kinyilatkoztató tudósok kezdtek érthetőbben fogalmazni, elméleti példák helyett gyakorlatiakkal megvilágítva a bonyolult vagy annak tetsző összefüggéseket. A tudománykommunikáció felértékelődése egyértelmű trend, és sorra alakulnak a politikai intézményekhez rendelt tudományos testületek, legalábbis külföldön.

Március 24-én hirdették ki, hogy kik lettek a tagjai az EU által létrehozott, független szakértőkből álló 15 fős tudományos tanácsadó testületnek, amely ezentúl közvetlen kapcsolatot teremt a klímakutatások és az uniós szakpolitika között. A pályázaton bárki indulhatott, de a legfontosabb, hogy a testület mandátuma átíveli a politikai ciklusokat, így felügyeli a szakmai folytonosságot” – mondja Harmat.

Az Európai Unió (EU) 13 tagállamában egyébként már működik ilyen, a nemzetközi egyezmények kötelezettségvállalásait rögzítő nemzeti klímatörvények mentén létrehozott testület. A magyar klímatörvény viszont egyáltalán nem részletezi a klímacélok elérésével kapcsolatos feladatok intézményi kereteit, „és amikor feladatokat határoz meg, azok kizárólag a kormányra vonatkoznak. A legtöbb nyugat-európai klímatörvény ezzel szemben 5–15 fős független szakértői szervezetek, úgynevezett klímatanácsok létrehozásáról rendelkezik. Ezek feladata a kibocsátások és az ezek csökkentésére szolgáló intézkedések hatásainak nyomon követése, új intézkedések felvetése, valamint a kormány által javasolt intézkedések véleményezése. A klímatanácsoknak külön titkárságuk, illetve költségvetésük is van, ami lehetővé teszi, hogy tanulmányokat készíttessenek, és kellő szakmai színvonalú jelentéseket írjanak. Fontos továbbá, hogy önálló jogkörük legyen a véleményük megfogalmazására, illetve adott esetben egyeztetések kezdeményezésére” – olvasható az Egyensúly Intézet 2021-es klímapolitikai összefoglalójában.

Jó áram, rossz áram

A Föld órája akciók célja eredetileg a fosszilis energiahordozókból származó elektromos áram nullára csökkentése, ezzel a szén-dioxid kibocsátásának redukálása, egyszersmind a globális évi középhőmérséklet növekedésének 1,5 Celsius-fok alatt tartása. Ez azonban még a legoptimistább vélemények szerint is kétséges. „Ugyanakkor nem mindegy, hogy a másfélből kettő lesz-e, vagy csak néhány tizeddel lépjük át a kitűzött klímacélt” – mondja Harmat. Ehhez azonban mindenképp szükség van az energiamix radikális átalakítására.

Az iparági statisztikák szerint ugyanis a fosszilis energia még 2020-ban is a globális áramtermelés 61 százalékát tette ki. Ugyanez 2019-ben 62, 2010-ben 67 százalék volt. Az elmúlt évtizedben a fosszilis eredetű termelésen belül a földgáz a szén rovására növelte az arányát. 2020-ban a világ közel 26 ezer terawattóra (TWh) villamosenergiát fogyasztott, a pandémia miatt 0,1 százalékkal kevesebbet, mint 2019-ben, de ez nem jelenti azt, hogy takarékosabbá vált a világ. A 2008-2009-es gazdasági világválság idején 0,3 százalékos volt az előző éviekhez mért csökkenés, de aztán folytatódott tovább az ezredforduló óta zajló folyamatos növekedés.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: