Kína 2025 és 2026 között egy kisbolygóba csapódó szondával teszteli, hogyan lehetne egy a Földre potenciálisan veszélyes égitestet eltéríteni – jelentette be április végén a kínai űrügynökség (CNSA) helyettes vezetője, Vu Janhua, közel fél évvel az Egyesült Államok hasonló projektjének kezdete után.

A NASA még tavaly indította el a DART űrszondát, amely a tervek szerint szeptember 26-án találja majd el az ekkor a Földtől 11 millió kilométerre eső Dimorphost, ami a 65803 Didymos nevű kettős kisbolygó kisebbik tagja. A becsapódástól, melyet űrteleszkópok és földi távcsövek figyelnek majd meg, a 160 méteres Dimorphos Didymos körüli keringési sebessége kissé lelassul majd, de a teszt a bolygónkra nézve semmilyen kockázattal nem jár, mivel a kisbolygók pályája nem keresztezi a Földét.

Annak ellenére, hogy jelenleg egyetlen, a Földre veszélyt jelentő kisbolygót vagy üstököst sem ismerünk, több mint tízezer olyan, 140 méternél nagyobb földközeli objektum (NEO) lehet, amely felderítésre vár. A NASA-nak ezért külön bolygóvédelmi programja van az ilyen égitestek túlnyomó többségének megtalálására, illetve egyes kutatók – köztük Sárneczky Krisztián magyar csillagász – is nagy erőkkel dolgoznak a Föld közelében elhaladó égitestek észlelésén. A kínai űrügynökség most ezekhez az erőfeszítésekhez csatlakozik, egy kisbolygókra figyelmeztető és azokat katalogizáló rendszer kidolgozásával, és az objektumok eltérítésére használható rendszerek fejlesztésével.

A 2020-as évek közepén indítandó kínai szonda, melynek célpontja még nem ismert, ez utóbbit szolgálná, és azt tesztelné, hogy a kisbolygóba való becsapódása elegendő pályaváltozást okoz-e ahhoz, hogy egy éles helyzetben az objektum elkerülje a Földet. Az űreszköz – a DART-hoz hasonlóan – a megközelítés során meg is figyelné a kisbolygót, meghatározná annak alakját, és feltérképezné a felszínét. Vu Janhua szerint a rendszer segítene az emberiségnek kezelni a földközeli objektumok jelentette kockázatot, és hozzájárulna Kína jövőbeli fejlődéséhez is. Az ilyen tesztekhez Kínának ugyanannyi joga van, mint az Egyesült Államoknak, ugyanakkor egyes szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a technológia katonai természetű felhasználási lehetősége következtében, egyeztetések nélkül félreértésekre is alapot adhatnak az ilyen küldetések a két, stratégiai és katonai versengésben álló ország között.

„Amiatt, hogy a kisbolygó-eltérítésnek potenciálisan pusztító katonai felhasználása lehet, vagy egy másik ország nemzeti kisbolygó-eltérítési erőfeszítésének félreértésére vagy direkt félremagyarázására adhat okot, ez egy olyan terület, ahol az Egyesült Államoknak és Kínának igencsak egyeztetnie kellene” – kommentálta a bejelentést David Burbach, az amerikai haditengerészeti főiskola (Naval War College) professzora a Twitteren. A nemzetbiztonsági szakértő hozzátette, hogy „amennyire egyértelmű és szükséges téma kellene, hogy legyen a bolygóvédelem az egyeztetések, vagy akár együttműködés szintjén, az amerikai törvények nem engedik meg a NASA-nak, hogy a kínaiakkal kommunikáljon, még a kisbolygók elleni védekezés vagy a kisbolygókutatás terén sem”.

Mint arról a kínai űrprogramot közelről követő brit újságíró, Andrew Jones korábban beszámolt, nem ez az egyetlen szonda, amit az ország kisbolygó felé indít a következő években. A Hold felszínéről való sikeres mintavétel és az első marsszondájának landolása után Kína most a földközeli, 40–100 méteres Kamoʻoalewa kisbolygóról szeretne egy űrszondával pormintát visszahozni. Az űreszköz, melyet Jones forrásai szerint Cseng Ho, egy Ming-dinasztia korában élt tengerész és felfedező után nevezhetnek majd el, 2024-ben indulhat, és a következő évben érkezne meg célpontjához. Az utóbbi években a japán Hajabusza–1 és Hajabusza–2, valamint a NASA OSIRIS-REx űrszondái vettek sikeresen mintát kisbolygók felszínéről.

Bár Kína a NASA-hoz hasonlóan kisbolygók mellett a Marsról is szeretne mintákat visszajuttatni a Földre, illetve még ebben az évtizedben elindíthatja a külső Naprendszert vizsgáló, az amerikai Voyagerekhez hasonló szondáit, űrprogramjának fókuszát továbbra is a Hold és környéke (cislunar space) adja. Ezt jól mutatja, hogy szintén április végén jelentették be egy több műholdból álló kommunikációs és navigációs hálózat létrehozását égi kísérőnk körül – ennek első elemei már jövőre elindulhatnak. Ezek egyrészt Kína jövőbeli holdszondáit, a Csang'o–6-ot és Csang'o–7-et fogják kiszolgálni, de Vu Janhua nyilatkozata alapján az űrügynökség nyitott arra, hogy más országok is csatlakozzanak a rendszer kiépítéséhez. Hasonló Hold körüli kommunikációs rendszert a NASA és az európai űrügynökség (ESA) is fejleszt, nagyrészt az amerikai űrhajósokat az évtized közepén Holdra juttató Artemis-program és a leszállóegységek kiszolgálására.

Az amerikai hadsereg eközben márciusban, egy YouTube-on közzétett videóval tudatta a világgal, hogy kiterjesztené a jelenleg Föld körüli geostacionárius pályáig terjedő űrmegfigyelési képességeit a Hold körüli térbe is. Ezt egyelőre egy fejlett teleszkóppal felszerelt katonai műholddal oldanák meg, amely a „Hold körüli közlekedésrendészeti rendszer” (Cislunar Highway Patrol System) nevet kapta. Az Ars Technicának nyilatkozó Brian Weeden, a világűr békés felhasználását támogató Secure World alapítvány munkatársa elmondta, „ez lehet az első lépés ahhoz, hogy az Egyesült Államok megállapítsa, mi történik a Hold körüli térben, és azonosítson bármilyen, az amerikai űrprogramra veszélyes aktivitást”.

Az amerikai hadsereg elsősorban a térség megnövekvő forgalma miatt érvel a program szükségessége mellett, és ezzel biztosítaná a Hold körüli tér biztonságos fejlődését, illetve a tudományos kutatásokat és a magánszektor fejlesztéseit. Nem nehéz azonban belelátni ezekbe a törekvésekbe azt, hogy az USA elsősorban Kína Hold körüli aktivitásán szeretné rajta tartani a szemét. Ezt az a valószínűleg túlzó félelem is mozgathatja, hogy ez elméletileg akár az amerikai rakétafigyelő műholdakat (melyekről korábban részletesen is írtunk) is veszélyeztetheti. Egy ilyen szituációban pedig a kisbolygók eltérítésének megfelelő egyeztetések nélküli tesztelése tovább fokozhatja a feszültséget a világ két vezető hatalma közt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: