Egy új kihalási hullám kezdetén járunk – véli Alexander Lees, a Manchester Metropolitan University ornitológusa. Lees és társai az IUCN Vörös Listájának adatait vizsgálták, ez alapján becsülték meg, hogy milyen trendek uralkodnak a madárpopuláció változásaiban. A kutatók arra jutottak, hogy az elmúlt három évtizedben az ismert fajok 48 százalékának népessége folyamatosan csökken, csupán a madarak 6 százalékánál figyelhető meg növekedés, a fajok 7 százalékáról pedig nem áll rendelkezésre elegendő adat.

Ken Rosenberg, a Cornell konzervációs biológusa szerint a madárpopuláció csökkenése nem csak a madaraknak rossz hír: ez sokat elárul a bolygó általános egészségi állapotáról is.

Lees, a tanulmány vezető szerzője szerint az egyik legnagyobb problémát az élőhelyek pusztulása és pusztítása okozza, a fajgazdagság csökkenése pedig jól mutatja, hogy mekkora környezeti lábnyomot hagy maga után az ember.

A legnagyobb bajban a trópusi madarak vannak, de az egész világon rossz a helyzet: Costa Ricán az elmúlt tíz évben folyamatosan fogy a madár, de különösen nagy veszély fenyegeti a Kelet-Himalája és a délkelet-ázsiai szigetek lakóit is.

Nincs minden veszve

Lees szerint a mostani trendek alapján hatszor annyi madárfaj tűnhet el a Földről, mint amennyi 1500 óta kipusztult, de az európai és amerikai konzervációs kísérletek sikere jól mutatja, hogy ezek a folyamatok nem visszafordíthatatlanok.

A kutatók szerint a fakitermelés és a túllegeltetés visszafogásával és a célzott megőrzési kísérletekkel megállítható a biodiverzitás csökkenése, az egyes fajokat vagy élőhelyeket célzó direkt megőrzési kísérletekkel pedig megfordíthatóak a csökkenő trendek.

Rosenberg szerint reményre adhat okot az is, hogy a mostani kutatásban is részt vevő nemzetközi madárvédő szervezetek nem csupán adatokkal szolgálnak, hanem összehangoltan komoly környezetvédelmi sikereket is értek már el.

A megőrzésre pedig már csak önös érdekektől vezérelve is szükség van: ahogy Rosenberg is felhívta rá a figyelmet, az, ami árt a madaraknak, előbb-utóbb az emberre is visszaüt, így az emberiségnek elemi érdeke csökkenteni a károkozást és megőrizni a biodiverzitást.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

60 százalékkal csökkent a repülő rovarok száma az elmúlt 18 évben Nagy-Britanniában

Bodnár Zsolt tudomány 2022. május 5.

A lepkék, bogarak vagy fátyolkák eltűnését a klímaváltozás, a fényszennyezés, a növényvédő szerek használatának és az élőhelyek feldarabolódásának együttes hatása okozza, és hatással van más állat- és növényfajok túlélésére is.

Ha ezt a 20 nagyemlőst visszatelepítenék az élőhelyére, helyreállhatna a világ biodiverzitása

Bodnár Zsolt tudomány 2022. február 23.

Európában a bölények, a hódok és a rénszarvasok, Ázsiában a vadlovak és a farkasok, míg Észak-Amerikában a medvék és a rozsomákok visszatelepítésével lehetne helyreállítani a biológiai sokféleséget. A ragadozók a növényeket védhetik, a növényevőknek pedig a tápanyagkörforgásban és a tüzek megfékezésében is fontos szerepük van.

Az ökológiai katasztrófával fenyegető klímaválság egyetlen ellenszere a természetközeli mezőgazdaság

Vajna Tamás tudomány 2022. február 10.

A CEU Bibó István Szabadegyetemének szerdai beszélgetésén megszólaló agrárszakemberek nem vonták kétségbe a legújabb géntechnológiai eljárások létjogosultságát, de szerintük csak a komplex ökológiai megoldások lehetnek eredményesek.