Az Eurostat friss adatai szerint 2021-ben 32,9 százalék volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25–34 éves kor közötti magyar lakosságban. Ez jócskán elmarad az Európai Unió 27 tagállamának átlagértékétől (41,2 százalék), és még inkább a 2030-ra kitűzött EU-s céltól, amit 45 százalékban állapítottak meg, és amit a tagállamok közel fele már teljesített is.

Magyarország mögött csak Olaszország (28,3%) és Románia (23,3%) van a rangsorban, pedig 2010-ben, amikor 30,7 százalék volt a diplomás magyar fiatalok aránya, még nyolc országot utasítottunk magunk mögé – azóta viszont Csehország, Horvátország, Szlovákia, Málta, Ausztria és Portugália is lehagyott minket.

Ha a nemek közötti bontást nézzük, a különbség szemmel látható, bár az összkép nem sokat változik.

A férfiak mezőnyében ugyanúgy csak Olaszországot és Romániát előzi Magyarország, 27 százalékos eredménnyel, a 35,7 százalékos EU-s átlaghoz képest. Sokkal magasabb viszont a fiatal diplomás nők aránya, akik a 39,2 százalékukkal már nemcsak a fenti két országot, de Németországot is maguk mögé utasítják, de az uniós átlag (46,8%) még így is messze van.

Az elmúlt két évben ráadásul több százezren kaphattak diplomát könnyített feltételekkel, ugyanis 2020-ban és 2021-ben elengedték a nyelvvizsga követelményét – ennek hatása a statisztikákon egyelőre nem igazán látszik.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Egyetlen sokatmondó ábrán az agyelszívás az Európai Unióban

Qubit.hu gazdaság 2020. május 26.

A helyben született és a bevándorló 30-34 évesek körében vizsgálja a diplomások arányát egy uniós statisztika. Mindez sokat elárul a bevándorlók integrációjának sikerességéről, de arról is, hogy hova gyűlnek a jól képzett szakemberek Európában.

A brit hajó elúszott, Hollandia betelt: hová menjen, aki nyugati egyetemen szeretne tanulni?

Kende Ágnes tudomány 2022. május 2.

A brexit után a megnövekedett tandíjak és adminisztratív akadályok miatt drámai mértékben zuhant a brit egyetemekre jelentkező magyar diákok száma, Hollandiában viszont annyian tanulnának, hogy lassan el sem férnek. De miért indul valaki itthonról nyugati egyetemre, és ha már elindul, hová?

Kiemelkedő oktatók, motivált hallgatók és a pénz mellett autonómia is kellene ahhoz, hogy világhírűek legyenek a magyar egyetemek

Vajna Tamás tudomány 2021. november 4.

Az Európai Egyetemek Szövetségének legutóbbi értékelése szerint a szervezeti szabadságot tekintve a magyar egyetemek 29 országból a 23. helyen állnak, hangzott el az Eötvös József Csoport szerdai vitaestjén, ahol Polónyi István oktatáskutató és Rónay Zoltán oktatásjogász beszélt a felsőoktatási autonómiáról és az akadémiai szabadságról.