Ha az ember egyéves koráig rossz levegőn él, egész életére légzési zavarai lehetnek

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Azok a csecsemők, akik – akár csak alacsony fokú – légszennyezettséggel terhelt területre születnek, kisebb tüdőkapacitással rendelkeznek későbbi gyerekkoruk során – derül ki a düsseldorfi IUF-Leibniz Környezet-egészségtani Kutatóintézet friss tanulmányából.

A kutatók szerint az ember első életévében még az EU-s határértékek alatt lévő légszennyezettségnek való kitétel is olyan egészségügyi hatással jár, amelynek következtében 6 és 15 éves kor között csökkentett mértékben fejlődik a tüdeje, így a felnőttkori tüdőkapacitás sem tudja elérni az egészséges értéket. „Az eredmények nagyon aggasztók, mert azt sejtetik, hogy az az első életév alatt ért tüdőkárosodás egy egész életre befolyásolhatja a légzőrendszer egészségét” – mondta a Guardiannek Csi Csao, a kutatóintézet munkatársa.

A kutatás során két német régió 915 gyerekét vizsgálták, akiknek 6, 10 és 15 éves korukban tesztelték a légzési képességeit, majd az eredményeket összevetették a szülőhelyük légszennyezettségi adataival az alanyok első életévében mért adatok szerint. Ehhez még azt is hozzávették, hogy a szülők dohányoztak-e, és így arra jutottak, hogy minél rosszabb levegőn él az ember az első évében, annál rosszabb tüdőfunkciókkal rendelkezik kamaszkorára.

Ez a hatás még erősebb, ha valaki asztmás is lesz, ráadásul a kettő nem is független egymástól: egy másik friss tanulmány arra jutott, hogy a szennyezett levegőn felnövő gyerekeknél később nagyobb eséllyel alakul ki asztma. A 23 ezer dán ápoló vizsgálatával zajlott kutatás szerint a lakóhely szállópor-tartalmának 6,3 mikrogramm/köbméterenkénti (µg/m3) emelkedésével 29 százalékkal nő az asztma kialakulásának esélye, a nitrogén-dioxid szintjének 8,2 µg/m3-nyi emelkedésével pedig 16 százalékkal.

A határérték betartása nem elég

A PM2.5 névvel is illetett, a levegőben szálló finompor határértéke az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint éves átlagban 10 µg/m3, az Európai Unió szabályai szerint 25 µg/m3, míg a nitrogén-dioxid határértékét mindkettő 40 µg/m3-ben állapítja meg.

A két kutatást az Európai Tüdőgyógyász Társaság konferenciáján mutatták be, a társaság elnöke, Thierry Troosters így nyilatkozott róluk: „Ezek a tanulmányok azért aggasztók, mert arra engednek következtetni, hogy a jelenlegi szabályozások, például az EU légszennyezettségi határértékei nem elég biztonságosak. Azt is kimutatták, hogy 67 ezer gyerekkori asztmát lehetne elkerülni évente, ha az európai országok betartanák a WHO határértékeit, amik az EU szabályainál is megengedőbbek.”

Brit aktivisták a friss kutatásokra hivatkozva arra kérik a kormányt, hogy szigorúbb határértékeket állítsanak fel a levegő tisztasága érdekében, és hogy az útépítésre szánt 27 milliárd fontos költségvetést fordítsa inkább az internethálózat javítására, és promotálja az autóforgalom csökkenését eredményező távmunkát.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: