372 európai várost rangsorolt a levegőszennyezettség szintje alapján az Európai Környezetvédelmi Ügynökség; az élbolyban skandináv városok végeztek, míg a magyar települések a lista alján kullognak.
Minden eddiginél közérthetőbb ábrák készültek a világ minden pontját eluraló légszennyezettségről – bár vannak jó példák, a városlakók 99 százaléka olyan helyen él, ahol a határérték fölött van a szálló por koncentrációja.
A hulladéklerakók egész évben kibocsátók, a vizek viszont egész évben a porszennyezés elnyelői. A közúthálózat szerepe viszont nem ennyire egyértelmű: fűtésszezonban segítenek tisztítani a városi levegőt.
Amerikában évek óta népszerű a környezetvédelem elleni lázadás, amelynek az egyik eszköze a kisteherautók szennyezőbbé tétele.
A Harvard kutatói szerint a magas hőmérséklet, UV-sugárzás és légszennyezettség befolyásolja az állatok viselkedését, és velük együtt nő a regisztrált kutyaharapásos esetek száma is.
Egy kínai kutatócsoport összefüggést talált a légszennyezés és a halva született gyermekek aránya között: 10 mikrogramm/köbméternyi növekedés a 2,5 mikrogrammnál kisebb szemcséjű szállópor-koncentrációban 11 százalékkal növeli a halvaszületések kockázatát.
A WHO 2021-ben csökkentette a levegőt szennyező anyagok ajánlott határértékeit, de az EU-ban csak évek múlva válhat kötelezővé azok betartása, pedig a városi lakosság több mint 90 százaléka a javasoltnál rosszabb levegőt szív magába.
A technológiával felszerelt kocsik a fékezési energiát használják fel arra, hogy leválasszák a szén-dioxidot a levegőből. Ennek segítségével évtizedeken belül több gigatonna szén-dioxid légkörbe bocsátását lehetne megelőzni.
A Chicagói Egyetem kutatói 2020-ban Csongrád levegőjét találták a legszennyezettebbnek, ahol 14,9 μg/m3 volt a szálló finompor mértéke, ami másfélszerese a WHO által ajánlott határértéknek. Az évente frissített Air Quality Life Index a világ összes térségében vizsgálja a levegőszennyezés és a várható élettartam összefüggéseit.
Februárban két jelentős tanulmány is kimutatta, milyen óriási szerepet játszik a levegő szennyezettsége az egészség hanyatlásában. Az egyik újraszámolta, hányan halnak bele közvetlenül a fosszilis energiahordozók elégetésébe, a másik pedig azt vizsgálta, hány haláleset lenne elkerülhető, ha az országok vállalásai valóban kompatibilisek lennének a párizsi egyezmény céljaival.
Volt olyan nagyváros, ahol 60 százalékkal visszaesett a nitrogén-dioxid koncentrációja, de a világ nagy részén 20–50 százalékkal csökkent az NO2-kibocsátás, ami jól mutatja, hogy van értelme a klímaváltozás emberi hozzájárulásáról beszélni.
Emberéletekben mérhető Kelet-Európa hátránya a Nyugathoz képest, ha a szennyezett környezet ártalmait vizsgálják. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Magyarországnak még sok teendője van, különösen a szállópor-szennyezés csökkentése érdekében.
Nagyon lassan csökken a világ legnagyobb cégeinek kibocsátása, és még azok többségét is kiszervezik fejlődő országokba. Kutatók szerint a külföldi üzemek károsanyag-kibocsátását is az anyaországhoz számítanák, a nagyvállalatok felelősebben állnának a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
A csecsemőkorban belélegzett levegő minősége hosszú távon meghatározza a tüdő egészségét, ráadásul az asztma kialakulásának kockázatát is jelentősen növeli az egyéves korig tapasztalt légszennyezettség.
A koronavírus emberek ezreit öli meg, a járvány nyomán tapasztalható levegőminőség-javulás viszont egyes kalkulációk szerint emberek tízezreinek az életét menti meg. Ahol lecseng a járvány, ott ez a kedvező hatás az ellentétébe fordulhat.