Sarki farkast szült egy beagle Kínában
Sarki farkast (Canis lupus arctos) klónozott egy pekingi biotechnológiai cég, a Sinogene. A Maya névre keresztelt állat az első klónfarkas a Földön, de valószínűleg nem az utolsó, a Sinogene ugyanis bejelentette, hogy a Pekingi Vadasparkkal együttműködve más fajokat is klónoznak majd, igaz, erről nem árultak el további részleteket.
Ez nem is ígérkezik egyszerű feladatnak: Zhao Jianping, a Sinogene igazgatóhelyettese szerint a kutyák és macskák klónozása egyszerűbb, mint más fajoké, a cég nem véletlenül specializálódott a gazdag megrendelők házikedvenceinek klónozására. A farkas esetében könnyebbséget jelentett az is, hogy közeli rokonságban áll a kutyával, Maya embrióját is egy beagle méhébe ültették be.
A beavatkozás sikeres volt: a Sinogene kutatói összesen 85 farkasembriót ültettek be a kísérletben résztvevő 7 anyakutya méhébe, ezek közül csak egy, a most bemutatott Maya fejlődött ki. A hírek szerint a farkas egészségesen született, de nem alkalmas az önálló életre, éppen a szocializáció hiánya miatt, így egyelőre az anyjával maradt, a későbbiekben pedig egy harbini vadaspark ad majd neki otthont, ahol a fajtársai között helyezik el.
A sarki farkas nem veszélyeztetett, de a kutatók abban bíznak, hogy a klónozással egyébként kihalásra ítélt fajokat is meg tudnak majd menteni. Az amerikai Revive & Restore 2020-ban sikeresen klónozott egy feketelábú görényt (Mustela nigripes), ugyanebben az évben pedig szintén sikeresen másoltak le egy Przsevalszkij-lovat is. A cég kutatói jelenleg a kihalt vándorgalamb (Ectopistes migratorius) feltámasztásán dolgoznak.
Remény a vándorgalambnak
Ben Novak, a Revive & Restore vezető kutatója szerint a klónozást az eddigi sikertörténetek ellenére sem alkalmazzák eleget, pedig már kiderült, hogy még egy 30 évvel ezelőtt kihalt fajt is fel lehet támasztani vele. Novak szerint a jelenleg is alkalmazott konzervációs törekvések kiegészítéseképpen is használható a technika, így a fogságban tenyésztés mellett így is növelhető az egyedszám, idővel pedig az így megőrzött fajokat vissza lehet telepíteni a természetbe.
A klónozás hátulütője az ára: egyetlen sikeresen klónozott embrióra több száz sikertelen kísérlet jut, így sok szakértő úgy gondolja, hogy ez jelenleg nem fenntartható módja egy-egy faj megőrzésének, és a környezetvédelemnek inkább az élőhelyek védelmére kellene koncentrálnia. További nehézséget jelent az így létrehozott állatok visszatelepítése: Maya sem szocializálódott farkasok között, így nem boldogulna magában a vadonban, igaz, ugyanez áll a fogságban nevelkedett állatokra is.
Novak szerint mindeddig csak emlősöket, halakat, kétéltűeket és egyetlen rovarfajt sikerült klónozni, így ez a módszer nem kecsegtet túl sok reménnyel a veszélyeztetett madarak vagy tojásrakó emlősök (például a kacsacsőrű emlős) számára. A technika fejlődésében viszont kulcsszerepet játszhatnak majd a Sinogene-hez és a Revive & Restore-hoz hasonló magáncégek, amelyek nem küzdenek az egyetemekre jellemző pénzhiánnyal, így könnyen lehet, hogy a vándorgalamb és több más veszélyeztetett faj megmentői végül azok a megrendelők lesznek, akik hajlandóak milliókat kifizetni egykori házikedvenceik lemásoltatásáért.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
