MTA: Az erdők védelme és megőrzése az állam kötelessége

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

„Az erdők megóvása az államra, az erdőtulajdonosokra, az erdőgazdálkodókra, de még az erdőt szabadon használókra is kötelezettségeket hárít” – figyelmeztet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)  Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága. 

A november 7-én publikált állásfoglalás szerint nem lehet cél, hogy a tűzifa-felhasználással indokolt erőltetett kitermelés  révén csökkenjen és minőségében romoljon a magyarországi erdőállomány . Mint ismert, az Orbán-kabinet augusztus 5-től hatályos rendelete határozatlan időre felfüggesztette a legális fakitermelésre vonatkozó természetvédelmi és erdészeti jogszabályokat a teljes, összesen 2 millió hektárnyi magyarországi erdőterületen. Bár a széles körű társadalmi felháborodás hatására az agrártárca miniszteri utasításban módosított a végrehajtás szabályain, a megnövekedett tűzifaigény biztosításával indokolt, konkrét fejkvótát is rögzítő rendelet továbbra is érvényben van.

A kormányhatározat évi 10 köbméterig engedélyezi a tűzifa hatósági áras lakossági felhasználását. Az MTA állásfoglalásában idézett becslések „1,5 millióra teszik azon háztartások körét, amelyek rendelkeznek tűzifaégetésre alkalmas berendezésekkel”. Az elnöki bizottság kalkulációja szerint az országosan 10-15 millió köbméternyi mennyiséghez az erdőből 20-30 millió köbmétert kellene kitermelni. Csakhogy ez „a mennyiség jelentősen felülmúlná nemcsak a korábbi évek erdészeti statisztikájában megjelenő tűzifa-kitermelést (2020-ban ez 3,1 millió köbméter volt), de akár a hazai erdők teljes éves növedékét, ami nagyságrendileg 13 millió köbméter”.  Az elnöki bizottság szerint a hatályos hazai és nemzetközi előírások szerint ugyanakkor a mindenkori fakitermelési ütemnek biztosítania kell az élőfakészlet fennmaradását vagy még inkább a bővülését. „Az erdőterület bővülése nemcsak ökológiai értékkel bír, de hozzájárul a légköri szén-dioxid-szint csökkenéséhez is”.

Az állásfoglalás szerint az 

„Alaptörvény – különösen annak P) cikk (1) bekezdése – a természeti erőforrásokat – külön is nevesítve az erdőket és a biológiai sokféleséget – a nemzet közös örökségének tekinti, amelynek »védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége«. Ezt a cikket más környezetvédelmi tartalmú cikkel egyetemben több határozatban értelmezte az Alkotmánybíróság mint a környezeti értékekkel való felelős bánásmód letéteményesét”. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: