Bemutatták az eddigi legbiztatóbb gyógyszert, ami lassíthatja az Alzheimer-kórban szenvedők kognitív hanyatlását
Az egészséges agyszövetek elsorvadását és ennek velejárójaként az akár teljes szellemi leépülést okozó Alzheimer-kór gyógyíthatatlan betegségnek számít, ám több évtizedes kutatás után egy japán és egy amerikai gyógyszercégnek sikerült kikísérleteznie egy olyan, monoklonális antitesteket tartalmazó hatóanyagot, amely a betegség korai szakaszában lévő pácienseknél lassíthatja a kognitív hanyatlást. A kutatás eredményeit kedden tették közzé a New England Journal of Medicine folyóiratban, ennek előzetes eredményeiről korábban a Qubit is beszámolt.
Bart De Strooper, a kutatásban nem résztvevő University College London (UCL) demenciakutató intézetének igazgatója szerint ez az első olyan gyógyszer, amely valódi kezelési lehetőséget nyújt az alzheimeres betegeknek. És bár a szer klinikai hatásossága korlátozott, az új eredményekkel egy lépéssel közelebb kerülhetünk a gyógyíthatatlan és teljes körű ápolást igénylő kór kezeléséhez, amely világszerte körülbelül 44 millió embert érint. Magyarországon 200 ezren kénytelenek együtt élni a betegséggel, ami előrehaladott stádiumában nem csupán a pácienseket viseli meg, hanem a hozzátartozóiknak is óriási lelki terhet jelent, nem beszélve az állandó ápolás jelentette gondokról.
Szerény, de reménykeltő eredmény
A lecanemab nevű gyógyszer, amelyet az amerikai Biogen és a japán Eisai kísérletezett ki, és amelynek a közel 1800 beteggel elvégzett, III. fázisú klinikai vizsgálatának előzetes eredményeit szeptemberben tették közzé, az agyban lerakódó béta-amiloid plakkokat távolítja el. A gyógyszer a 18 hónapig tartó vizsgálati folyamat végére az 50 és 90 év közötti, dokumentáltan korai stádiumú Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél 27 százalékkal csökkentette a mentális készségek hanyatlását.
Ez a kutatók szerint nem számít átütő eredménynek, Nick Fox, a UCL demenciakutató központjának ideggyógyászattal foglalkozó professzora szerint azonban új korszakot nyithat az Alzheimer-kór lefolyásában. Néhányan hozzá hasonlóan úgy vélik, hogy a lecanemab olyan gyógyszerek új generációja előtt nyithatja meg a kaput, amelyek jobban kontrollálhatóvá tehetik a betegséget.
Az anti-amiloid immunterápiákat több mint húsz éve kutatják, rengetegen foglalkoznak a témával és számtalan kísérlet bukott meg az évek során. A betegség lelassítására, megállítására vagy visszafordítására tett más kísérletek is évtizedek óta sorozatosan buknak el, kutatók és gyógyszercégek több milliárdnyi dollárt égettek már el hiába. Ráadásul tavaly az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet, az FDA elfogadott egy szintén a Biogen által kifejlesztett Alzheimer-kór elleni gyógyszert, amelynek hatásosságát nem bizonyították kétséget kizáróan, és számos tanulmány megmutatta, hogy jelentős biztonsági kockázatokat hordoz. A lecanemab előzetes elfogadásáról jövő januárban hozhat döntést az FDA.
Drága, macerás és súlyos mellékhatásokkal is járhat
A lecanemab eredményei mellett rengeteg jogosan felmerülő aggály és tényező hátráltathatja, hogy a gyógyszer a betegekhez kerüljön. Egyrészt nagyon drága: évente 5-14 millió forintba kerülhet, és nem biztos, hogy a kognitív romlás megakadályozásában mért 27 százalékos különbséget egyáltalán megéreznék a betegek. Másrészt problémás lehet a gyógyszer beadása is, ugyanis kéthetente infúzióban kaphatnák a betegek, és az olyan mellékhatások elkerülésére, mint az agyduzzanat vagy az agyvérzés, folyamatosan MRI-vizsgálatokat kellene végezni a pácienseken. Harmadrészt a gyógyszer csak az Alzheimer-kór korai stádiumában lévő betegeknek adható, tehát a más betegségek miatt demenciával küzdőknek és a kései stádiumban lévő alzheimereseknek nem jelent új reményt.
Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem neurodegenerációval foglalkozó professzora szerint fontos megjegyezni, hogy a lecanemab nem gyógyítja az Alzheimer-kórt. A klinikai vizsgálatban a vizsgált csoport és a kontrollcsoport tünetei is romlottak, de a gyógyszert kapóknál valamelyest mérséklődött a kognitív hanyatlás. Azt ugyanakkor a tanulmány szerzői is kiemelik, hogy az általuk használt kognitív teszt esetében a klinikailag releváns hatásoknak nincs elfogadott definíciójuk, és egyelőre nem világos, hogy ez a szerény eredmény mennyit számít a demenciával élőknek, és mennyire válhat be a klinikai gyakorlatban.
Mellékhatásokból származó halálesetek és lehetséges komplikációk
Ezen kívül a közzétett eredmények szerint a klinikai vizsgálatban 13 ember veszítette életét – közülük hatan gyógyszert, heten placebót kaptak. A kutatók szerint a halálesetek közül egyik sem köthető a lecanemabhoz. Ehhez képest más kutatók szerint két haláleset is a gyógyszer számlájára írható, és emiatt komoly aggályok merültek fel a biztonságosságáról.
A Science folyóiratban részletezett két haláleset a 18 hónapig tartó klinikai vizsgálat után következett be, és nem tudni, hogy a páciensek lecanemabot vagy placebót kaptak a vizsgálat ideje alatt, a kutatás folytatásaként elkezdett vizsgálatban azonban már mindketten a gyógyszert választották. Egyikük, egy 65 éves nő korábban sztrókot kapott, és emiatt vérhigítókat tartalmazó terápiával kezelték, a 18 hónapon túli klinikai kutatásban viszont súlyos agyvérzést szenvedett el, és néhány napon belül meghalt. A boncolását végző neuropatológus a Science-nek úgy nyilatkozott, hogy a lecanemab valószínűleg gyengítette és sérülékennyé tette a vérereket. A másik esetben egy nyolcvanas éveiben járó férfi szívbetegségére szedett vérhígítót; halála előtt többször elesett, és sztrókhoz hasonló tüneteket fedeztek fel nála. Az agyi ödémák és az agyvérzés az anti-amiloid gyógyszerek ismert mellékhatásai, emiatt például bizonyos betegcsoportoknál, például a vérhígítót szedőknél nem alkalmazhatják majd, ami tovább szűkíti a gyógyszer alkalmazhatósági körét.
Mindez Madhav Thambisetty, az öregedéssel foglalkozó amerikai intézet, a National Institute on Aging neurológusa szerint további kérdéseket vet fel a lecanemab biztonságáról, ugyanis a klinikai gyakorlatban a betegek többféle betegségtől is szenvedhetnek és betegebbek is lehetnek, mint a klinikai vizsgálatokba gondosan beválogatott páciensek.
Jonathan Schott, a UCL neurológus professzora szerint a lecanemab egyáltalán nem csodaszer, sokkal inkább prototípusnak tekinthető, ami azt bizonyítja, hogy az Alzheimer-kór potenciálisan gyógyítható betegség, és egy nap talán a megelőzéséig is eljuthatunk. Hozzátette, hogy folytatni kell a kutatást, és a kór különféle aspektusait célzó, különböző hatóanyagokat kell megvizsgálni, mivel valószínű, hogy különböző terápiák kombinációja jelentheti a megoldást.
Biztos, hogy az amiloid-plakkok célzása a legjobb?
Ráadásul a kutatók szerint éppen ezek az új eredmények kérdőjelezik meg a korábban feltárt összefüggést az amiloid-plakkok és a kognitív hanyatlás között, mivel a lecanemab hatásosan csökkentette az amiloidok mennyiségét az agyban, és a kognitív hanyatlás lassítása ennek ellenére mérsékelt maradt.
Egy néhány évvel ezelőtti kutatás például kimutatta, hogy az Alzheimer-kór fontos jellemzői az amiloid-plakkokon kívül az idegsejtekben kialakuló proteincsomók. Amikor az immunrendszer észleli az amiloid-plakkokat, aktiválja az agy immunválaszát, ami túl sokáig elhúzódik, és olyan toxikus környezetet hoz létre, ami az idegsejtek pusztulásához vezet. Bár az amiloid-plakkok és a tau-csomók megjelenése régóta ismert, a kutatóknak 2019-ben sikerült először feltárniuk, hogy a tau-csomók megjelenéséhez a mikrogliasejtek funkcióvesztése vezethet, viszont az amiloid-plakkok lerakódása önmagában nem okoz kognitív károsodást. Ám egyeseknél a plakkok megjelenése tau-csomók kialakulásához vezet, és ez lehet az Alzheimer-kór valódi kiváltó faktora.
Sőt, ez az eredmény azt sem bizonyítja teljes körűen, hogy az anti-amiloid monoklonális antitestes terápiák hatásosak, ugyanis a Roche és a Genentech egy másik, a lecanemabhoz hasonló gyógyszere, a gantenerumab novemberben közzétett eredményei egyáltalán nem mutattak semmilyen hatást, ami megállította volna a kognitív hanyatlást.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
