Legutóbb 2020 augusztusában tartott nagyszabású demonstrációs – és nem titkoltan munkaerő-toborzó célú – eseményt Elon Musk agy-számítógép interfészt fejlesztő cége, a Neuralink. Akkor malacokon mutatták be, hogy biztonságosan beültethető az agyi képességek növelését vagy gyógyíthatatlan betegségek (pl. gerincvelő-sérülés, Parkinson- és Alzheimer-kór) kezelését lehetővé tevő chip, a most szerdán tartott, magyar idő szerint éjjel 3-kor kezdődő helyzetjelentés során viszont már gondolataikkal mondatokat gépelő majmokkal igyekeztek lenyűgözni a közönséget.

Az eseményen bemutatták az implantátum legújabb, már kész termékre hasonlító prototípusát, és az is elhangzott, hogy azt a következő hat hónap folyamán szeretnék is beültetni az első emberi alanyba – ennek érdekében már be is nyújtották az embereken végzett kísérletekhez szükséges engedélykérelmet a gyógyszerfelügyeleti hivatalhoz (FDA), és ha lehet hinni a szokás szerint nagyot ígérő Musknak, jó esély van rá, hogy hamarosan zöld utat kapnak a tesztre.

A Neuralink chipje a bejelentés szerint első körben két fő felhasználási módra összpontosít majd: a látás helyreállítására, illetve arra, hogy a mozgássérült vagy mozgásképtelen embereknek segítsen számítógépet vagy okostelefont kezelni, vagy akár visszaadni nekik a mozgás képességét.

Az embereken végzett teszt nagy lépést jelentene a cégnek, mert eddig csak állatokon tudták vizsgálni az agyi jelek konkrét cselekvéssé alakításának folyamatát. A malacokon túl a Pong nevű videójátékot kezelő majmokat is láthattunk már, igaz, az állatokkal végzett kísérletek nem feltétlenül sültek el jól: idén februárban a cég is beismerte, hogy legalább nyolc makákó elpusztult a tesztek során, de az állatvédők vádjait, miszerint a megcsonkított agyú majmok hosszú kínszenvedés után pusztultak el, visszautasították.

A vezeték nélküli, tölhető implantátum mellett azt a sebészeti robotot is bemutatták, amely az agyhoz elektródákkal ellátott szálakkal kapcsolódó eszközt beültetné a koponyába. DJ Seo, a cég implantátumokért felelős alelnöke elmondta, a gyártást és a klinikai vizsgálatokat is a texasi Austinban végeznék.

A Neuralink oldala szerint több mint 60 állásra várnak jelentkezőket, ezért az eseményen nagy hangsúlyt fektettek a toborzásra is. Musk szerint sokan egyszerűen nem hiszik, hogy a cég hasznára tudnának lenni megfelelő biológiai vagy idegtudományi ismeretek hiányában, pedig „ha lebontjuk a Neuralink működéséhez szükséges készségeket, akkor igazából sok olyan készségre van szükség, ami egy okosóra vagy egy modern telefon működéséhez is szükséges”. A céghez többek között szoftvermérnököket, CNC gépkezelőket, robotikai és neurális tervezési szakértőket keresnek, de sebészek és állatorvosok jelentkezését is fogadják.

A 2016-ban alapított Neuralink persze nem az egyetlen cég, amely agy-számítógép interfészt fejleszt: a Blackrock Neurotech az FDA jóváhagyására vár a kereskedelmi forgalomba szánt eszközére, miközben Musk cégéhez hasonlóan a Synchron is megkapta a hatóságtól az áttörést jelentő technológia jelölését, és már bele is vágott az emberi tesztek megvalósíthatósági tanulmányába. A Paradromics és a Precision Neuroscience (utóbbi a Neuralink egyik alapítójának új cége) pedig szintén 2023-ban tervezi az első emberi kísérleteit.

A szakértők szerint viszont a Neuralink még annak ellenére is óriási jelentőséggel bír a területen, ha sokkal lassabban haladnak a fejlesztései, mint amit az elején ígértek, mivel már csak Musk személye miatt is nagyobb figyelem hárul erre a technológiára, ami összességében a többi cégbe irányuló befektetéseket is felhajthatja. Persze a legtöbb pénzt így is a Neuralink zsebeli be: 2021 júliusában 205 millió dolláros finanszírozást hozott össze a legújabb befektetési körben, ami jóval meghaladja a többi cég által begyűjtött összegeket.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás