A Perseverance maga viszi majd egy rakétához a Marson gyűjtött mintákat, hogy azok visszajuthassanak a Földre

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Egyszerűbben és olcsóbban juthatnak a Földre a Perseverance marsjáró által gyűjtött kőzetminták: a legújabb tervek szerint azokat nem egy újabb marsjáró, hanem maga a Perseverance vagy helikopterek szállítják majd egy rakétához, amely Mars körüli pályára állítja őket, hogy 2033-ig a Földre érkezhessenek – derült ki a NASA és az ESA szerdai sajtótájékoztatójából.

A minta-visszahozatal jelenlegi koncepciórajza, a Perseverance-szel, mintaszállító helikopterrel, a rakétás leszállóegységgel és a mintákat a Földre hozó keringőegységgelIllusztráció: NASA/JPL-Caltech

Az amerikai és európai űrügynökségek közös, közel 8 milliárd dolláros marsi minta-visszahozatali programjának célja megválaszolni, hogy létezett-e valaha élet a bolygón, és hogy miért alakult a Mars sorsa nagyon másként, mint a Földé. A robotszondás űrkutatás történetének legkomplexebb vállalkozása 30 felbecsülhetetlen értékű marsi mintát szállít majd, előbb Mars körüli pályára, majd onnan a Földre, hogy azokat csúcstechnológiás laboratóriumokban évtizedekig vizsgálhassák kutatók. Az utolsó fázist egy európai szonda bonyolítja majd le, amelyen egy magyar műszer méri, hogy mekkora sugárzással jár a Földtől a Marsig tartó utazás, illetve a hazaút – közölte David Parker, az európai űrügynökség emberi és robotikus tudományos programjának vezetője.

A tavaly februárban landolt Perseverance ehhez fúrójával a Jezero-kráterben gyűjt mintákat – azon a helyszínen, ahol a kutatók szerint a legjobb lehetőség biztosított a Marson ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására. A krátert 3,5 milliárd éve egy tó töltötte ki, a Neretva Vallis folyó pedig egy deltatorkolatot hozott benne létre. A marsjáró jelenleg ennek a deltamaradványnak az üledékes kőzeteiből gyűjt mintákat, amelyek a kutatók reményei szerint biomarkereket is megőrizhetnek, ha valaha létezett a bolygón élet, és a kozmikus sugárzás nem bontotta le a maradványait.

A NASA tudományos programjának vezetője, Thomas Zurbuchen által bejelentett változás az űrügynökség Perseverance-be vetett bizalmát jelzi. A döntés a marsjáró elmúlt másfél éves marsi működésének, illetve 2012-ben landolt, máig működő ikertestvérének, a Curiosity teljesítményének elemzésén alapul. A minta-visszahozatal így megspórolja egy európai marsjáró (Fetch rover) Marshoz juttatását, amely a felszínre helyezett mintatárolókat egy indítórakétával (Mars Ascent Vehicle) felszerelt amerikai leszállóegységhez (Sample Retrieval Lander) szállította volna. Ehelyett ezt a feladatot elsődlegesen a Perseverance készül ellátni.

A 2030-ban a Marsra érkező NASA-leszállóegység a marsi indítórakéta mellett két helikoptert és egy mintákat kezelő európai robotkart visz magával. A helikoptereket az Ingenuity technológiai demonstrátor kimagasló sikere inspirálta – az eszköz 2021 áprilisában végrehajtotta az első motoros, irányított repülést, amit egy másik bolygón végeztek, és azóta további 28 sikeres repülésen van túl. Az Ingenuityhez hasonló méretű és képességű helikopterek a Perseverance nélkül is képesek lesznek a rakétához szállítani az értékes mintákat, ha a marsjáróval valami történne. A helikopterek ehhez apró robotkarokat kapnak, és kerekekkel is felszerelik őket, hogy gurulni is tudjanak a felszínen.

A Rochette-kőbe vájt furatlyukai mellett a robotkarján található kamerájával szelfiző PerseveranceFotó: NASA/JPL-Caltech

A minta-visszahozatal lényegét a gondosan, geológiai környezetük ismeretében több év alatt kiválasztott, minimális károsodáson áteső minták adják. Az elmúlt napokban begyűjtött 11. minta Meenakshi Wadhwa, a minta-visszahozatalt vezető kutató szerint például az eddigi legjobb lehetőséget biztosíthatja egykori életre utaló biomarkerek megőrzésére. Emiatt azok jóval több információval szolgálnak majd a Marsról, mint amit marsi meteoritokból, vagy egy egyszerűbb mintavételi próbálkozással ki lehetne nyerni. A NASA emellett fokozott figyelmet fordít arra, hogy a 2033-ban a utah-i sivatagba eljutó minták semmi esetre se érintkezhessenek a földi környezettel és bioszférával – több rétegű, sterilizált egységekkel hermetikusan lezárják az azokat szállító visszatérő egységet.

A program David Parker szerint emellett az emberes Marsra szállás egyfajta technikai próbája is lehet, mivel egy több elemből álló, nagyon komplex vállalkozásról van szó. Ezt jelzik az eddigi legjobb ionhajtóművek és a korábban említett magyar sugárzásmérő műszer is, amely az ESA már építés alatt álló keringőegységén (Earth Return Orbiter) kap majd helyet. A minta-visszahozatal programjának tervét a NASA és az ESA szeptemberben szeretné rögzíteni, ami után nagy erőkkel megkezdődhet a keringőegység, valamint a NASA nagy leszállóegységének építése is. Ez a mostani tervek szerint 2031-ben indítaná Mars körüli pályára a mintákat tároló kapszulát, amelyet a keringőegység utána elkapna a Földre való visszaindulása előtt.

A Perseverance és az Ingenuity jelenlegi helyzete a deltamaradvány mellettIllusztráció: NASA/JPL-Caltech

Addig is a Perseverance a következő hónapokban folytatja a Jezero deltamaradványának feltérképezését, és az év végéig nagyjából 10-12 mintát a felszínre hoz a delta előterében. Ez a Jezeróban elhelyezett lerakópont tartalékul szolgál majd arra az esetre, ha bármi történne később a Perseverance-szel. A marsjáró ezután folytatja a delta és az egykori tómeder szélének vizsgálatát, majd megmássza a kráterfalat, és elhagyja a Jezerót. Ezután egy, a Nili Planum síkságon található, Midway nevű terület felé veszi az irányt, ami nagyon ősi marsi kőzeteket őriz. Ha minden jól alakul, a mintákat Mars körüli pályára indító leszállóegység ide érkezhet meg, így a Perseverance könnyen eljuttathatja hozzá 30 összegyűjtött mintáját.

A mintaszállító marsjáró küldetést elvesztő európai űrügynökség Parker elmondása szerint jelenleg azon dolgozik, hogy az oroszokkal Ukrajna megszállása miatt megszakadt kapcsolat ellenére a Rosalind Franklin marsjáró eljuthasson a bolygóra a NASA együttműködésével. Ez tudományos szempontból fontos lenne, ugyanis a Rosalind Franklin 2 méteres fúrójával és fejlett fedélzeti műszereivel olyan rétegeket vizsgálhatna, ahol a molekulákat kevésbé károsítja a kozmikus sugárzás.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: