Tévedés, hogy az újonnan telepített erdők egyből képesek pótolni a kivágott régieket

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Minél magasabb az erdők szénelnyelése, annál könnyebben biztosíthatók a nemzeti és Európai Uniós klímasemlegességi célok. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az ország erdejeinek mérete és kora ne csökkenjen, hanem lehetőség szerint növekedjen, ami azonban ellentmond az energiaválságban kialakult gyakorlatnak.

A nyáron nagy port kavart tarvágási rendelet nemcsak az erdőmennyiség nagyságát veszélyezteti, hanem olyan védett erdők vágását is lehetővé teszi, amelyek a biodiverzitás szempontjából kiemelt szereppel bírnak. Ráadásul maga a fakitermelés és a fa fűtőanyagként történő felhasználása egyáltalán nem ugyanolyan megújuló, mint a nap- vagy a szélerőművek által termelt energia. Ha rosszul csináljuk, a biomassza nem fog megújulóként viselkedni, áll a Másfélfok friss összefoglalójában, amelyben a szerző, Harmat Ádám azt vizsgálja, miért nem fenntartható az erdők ilyen célú hasznosítása a jelenlegi formájában.

Téves ugyanis az a közhiedelem, miszerint ha megfelelő mértékben pótolják a kivágott erdőt, akkor a kibocsátások egyensúlyban maradnak. A fák és az erdő szénelnyelése nagyban függ az erdő korától is, és az erdők fiatalítása nemhogy nem javít a kapacitásukon, hanem egyenesen ront. Ráadásul a hazai erdők kapacitása épp a korukból és a természetes pusztulásukból adódóan folyamatosan csökken. Ezt a kivágási gyakorlat és a klímaváltozás tovább csökkenti, így egyre távolabb kerülünk a kívánt egyensúlyi helyzettől és a 2050-re kitűzött karbonsemlegességi céltól.

A meglévő hazai erdők szénmérlege folyamatosan csökkenni fog az elkövetkezendő években. a csökkenés a fokozott fakitermelés esetében ráadásul még drasztikusabb, ez olvasható le a a meglévő erdőkre hivatalosan elfogadott modellezések eredményeiről is.Fotó: Másfélfok

A tűzifa az égetés pillanatában ismét szénszennyezésként jelentkezik a légkörben, ám ezt a kibocsátást a kivágott erdők helyett nincs ami megkösse, írja a Másfélfok cikke. A szénmérleg folyamatosan egyre jobban kibillen, miközben tévesen azt hihetnénk, hogy lényegesen több erdőt telepítünk évente, mint amennyi a kitermelés. Ám ezek kora és összetétele sem megfelelő ahhoz, hogy a kitermelt fákat pótolják. 

Égető kérdés továbbá, hogy milyen célokra hasznosítják a vágott fákat: a biomassza iránti emelkedett kereslet tovább növelheti a légkörbe jutó szén-dioxid mennyiségét, míg a korábban papírnak vagy rostfának eladott mennyiség csökken. Tehát az eleve kitermelt famennyiség nagyobb részét égetik el és mind nagyobb mennyiségű szén-dioxid megkötésére lenne szükség a tarvágott erdők helyén vagy helyett ültetett fiatal erdőkben, amelyek képtelenek megbirkózni a feladattal, áll a Másfélfok cikkében.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: