Egy asztmagyógyszer lehet a kulcs ahhoz, hogy az elfeledettnek gondolt tudásra is emlékezzünk
Holland kutatók egérkísérletekkel igazolták, hogy az agyban található fényérzékeny fehérjéket termelő neuronok stimulációja fénnyel vagy roflumilast hatóanyag-tartalmú gyógyszerrel segíthet felidézni a korábban megtanult információkat még akkor is, ha a feladat végrehajtása előtt megakadályozták őket az alvásban. Igaz ugyan, hogy az alvásmegvonás következtében rosszabbul emlékeztek az egerek, így a teszteken is rosszabb eredményeket értek el, ugyanakkor a stimulációt vagy a gyógyszer beadását követően ismét birtokába kerültek a már megszerzett tudásnak, számolt be róla a Groningeni Egyetem honlapja.
Robbert Havekes, az egyetem oktatója és a kutatócsoport vezetője példaként a vizsga előtti áttanult éjszakák eredményeit említi, amikor a bemagolt tananyag a számonkérés alkalmával nem, csak órákkal később ugrik be. A kialvatlanság felelős lehet azért, hogy az epizodikus memória romlik, a megtanult vagy már egyszer megjegyzett információk pedig nehezebben előhívhatók. Igaz, az a Havekes és kutatócsoportja által bemutatott egérkísérletekben is jól látszott, hogy ilyenkor sincs szó teljes emlékvesztésről: az egerek, miután a sikertelen próbálkozást követően stimulációban részesültek, ismét képesek voltak elvégezni a feladatukat.
A vizsgálathoz optogenetikai megközelítést alkalmaztak, egy fényérzékeny fehérje termelődését idézték elő a tanulási tapasztalat során aktiválódó idegsejtekben. Ez lehetővé tette, hogy a tárolt emléket az állatok felidézzék, ha ezekre a sejtekre fénnyel rávilágítanak.
A genetikailag módosított neuronállományú egereknek egy térbeli tanulási feladatot kellett megoldaniuk, bizonyos tárgyak helyét kellett megjegyezniük. Ezután az állatok egy része eleget pihenhetett, míg a másik részüket nem hagyták aludni a másnapi felidézés előtt. Ekkor egy-egy tárgy helyzetét megváltoztatták, de az egerek viselkedéséből látszott, hogy nemcsak ennek a helyét nem ismerik fel, hanem más, azonos helyen lévő tárgyakat sem találnak meg.
A sikertelen próbálkozást követően fénnyel stimulálták az idegsejteket a hippokampusz területén (ez az agyterület felelős az összetett emlékek tárolásáért, emlősökben akár az agykéreg 30-40 százalékát is kiteheti, az emberben viszont elenyésző a mérete) és újra megpróbálták megoldatni a feladatot az egerekkel. Ekkor már sikerült az állatoknak felidézniük az információkat, vagyis nem arról van szó, hogy az alvásmegvonás hatására nem történik meg az emlékek eltárolása, hanem az információ előhívása lesz nehezebb kialvatlanul.
Az emlékek újraaktiválásának agyi útvonalát azonban nemcsak fénnyel lehet célozni. Havekes és társai a roflumilast hatóanyagot – amely többnyire a Daxas márkanéven kerül forgalomba – is tesztelték. Az asztmagyógyszer embereknek is adható, engedélyezett termék, ami a kísérletekben ugyanazt a hatást biztosította, mint a fénystimuláció. Vagyis lehetséges, hogy a roflumilast hatóanyag segíthet az időskori memóriaproblémák és az Alzheimer-kór korai tüneteinek kezelésében.
A holland kutatók azonban eddig még csak kimondottan az agyi folyamatokra és az idegsejtek memóriaműködéssel kapcsolatos stimulációjával foglalkoztak. Ahhoz, hogy valóban, a humán gyógyászatban is használható eredmények szülessenek, további vizsgálatokra és kutatásokra lesz szükség.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: