Milyen evolúciós változások láthatók, figyelhetők meg az emberben? A helyi környezethez, a kórokozókhoz és a helyben elérhető táplálékforrásokhoz kellett a leginkább alkalmazkodnunk.

• A helyi környezet, az élettér nagyon vátozékony lehet: más szelekciós nyomást jelentenek a páradús trópusok vagy a ritkás levegőjű magashegységek.
• Az elérhető élelem időben is változott: ahogy az emberiség fokozatosan áttért a mezőgazdaságra, úgy lett egyre inkább keményítő alapú a táplálkozásunk, és ez génjeinkben is megmutatkozik. Hasonlóan a pásztorkodás meghonosította a tejfogyasztás kultúráját, de a nyers vagy alig feldolgozott tejet csak egyes népcsoportok képesek emésztőszervi panaszok nélkül fogyasztani.
• A kórokozók területenként eltérhetnek, különböző genetikai változatok terjedhetnek el, amelyek részleges védelmet nyújtanak a helyi fertőző betegségekkel szemben. A malária a trópusi, szubtrópusi vidéken jelen levő betegség, ami ellen még olyan áron is „megérte” védettnek lenni, hogy bizonyos génváltozatok egyes kombinációi beteggé teszik az azt hordozókat.

Az evolúció bizonyítékai a csökevényes szervek megléte is, amikből az emberben is találunk párat. De biztosan csökevényesek és mindenféle feladat nélküliek ezek a szervek? El fognak tűnni? Vannak megfigyelhető változások, amelyek nem evolúciós változások: ilyen például a testmagasság változása. Vadászó-gyűjtögető eleink magasabbak voltak, mint a földeken testük verejtékével gabonát termesztő őseink. Az elmúlt pár generációban viszont újból és jelentősen nő a testmagasság – vajon miért és meddig?

Darwinista podcastsorozatukban Kun Ádám evolúcióbiológus, ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, állandó szerzőnk és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója kalauzol minket az élettudományok világában.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk, a másodikban, hogy ugyan mitől és hogyan repülnek egyes állatok, a harmadikban, hogy milyen nemi determinációk működnek az állat- és növényvilágban, a negyedikben, hogy milyen autoimmun betegségeket gyógyít a reumatológus, az ötödikben, hogy hogyan definiáljuk az életet, a hatodikban hogy mi mindennel foglalkozik egy evolúcióbiológus, a hetedikben, hogy a homoszexualitás az állatvilágban gyakran előforduló, nem természetellenes és nem patológiás viselkedés, a nyolcadikban a krónikus betegségeket és a leggyakoribb halálozási okokat, a kilencedikben a hibrideket.

Hallgass bele ezekbe is: