Az emberi evolúció gyorsabb, mint valaha
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7awExgEQqefuCQCQs-xxs.jpeg?width=96&height=96&fit=crop)
Milyen evolúciós változások láthatók, figyelhetők meg az emberben? A helyi környezethez, a kórokozókhoz és a helyben elérhető táplálékforrásokhoz kellett a leginkább alkalmazkodnunk.
- A helyi környezet, az élettér nagyon vátozékony lehet: más szelekciós nyomást jelentenek a páradús trópusok vagy a ritkás levegőjű magashegységek.
- Az elérhető élelem időben is változott: ahogy az emberiség fokozatosan áttért a mezőgazdaságra, úgy lett egyre inkább keményítő alapú a táplálkozásunk, és ez génjeinkben is megmutatkozik. Hasonlóan a pásztorkodás meghonosította a tejfogyasztás kultúráját, de a nyers vagy alig feldolgozott tejet csak egyes népcsoportok képesek emésztőszervi panaszok nélkül fogyasztani.
- A kórokozók területenként eltérhetnek, különböző genetikai változatok terjedhetnek el, amelyek részleges védelmet nyújtanak a helyi fertőző betegségekkel szemben. A malária a trópusi, szubtrópusi vidéken jelen levő betegség, ami ellen még olyan áron is „megérte” védettnek lenni, hogy bizonyos génváltozatok egyes kombinációi beteggé teszik az azt hordozókat.
Az evolúció bizonyítékai a csökevényes szervek megléte is, amikből az emberben is találunk párat. De biztosan csökevényesek és mindenféle feladat nélküliek ezek a szervek? El fognak tűnni? Vannak megfigyelhető változások, amelyek nem evolúciós változások: ilyen például a testmagasság változása. Vadászó-gyűjtögető eleink magasabbak voltak, mint a földeken testük verejtékével gabonát termesztő őseink. Az elmúlt pár generációban viszont újból és jelentősen nő a testmagasság – vajon miért és meddig?
Darwinista podcastsorozatukban Kun Ádám evolúcióbiológus, ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, állandó szerzőnk és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója kalauzol minket az élettudományok világában.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk, a másodikban, hogy ugyan mitől és hogyan repülnek egyes állatok, a harmadikban, hogy milyen nemi determinációk működnek az állat- és növényvilágban, a negyedikben, hogy milyen autoimmun betegségeket gyógyít a reumatológus, az ötödikben, hogy hogyan definiáljuk az életet, a hatodikban hogy mi mindennel foglalkozik egy evolúcióbiológus, a hetedikben, hogy a homoszexualitás az állatvilágban gyakran előforduló, nem természetellenes és nem patológiás viselkedés, a nyolcadikban a krónikus betegségeket és a leggyakoribb halálozási okokat, a kilencedikben a hibrideket.
Hallgass bele ezekbe is:
Kapcsolódó cikkek
![Hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk?](https://assets.4cdn.hu/kraken/7bQamaD12cRlX2Oms.jpeg)
Miért nem tud az ember repülni?
![Miért nem tud az ember repülni?](https://assets.4cdn.hu/kraken/7cTW5PJsMaTGMbCts.jpeg)
Miért szexelnek az állatok?
![Miért szexelnek az állatok?](https://assets.4cdn.hu/kraken/7eJjKU5Is0FxGWCPs.jpeg)
![Milyen autoimmun betegségeket gyógyít a reumatológus?](https://assets.4cdn.hu/kraken/7f2950v4J28WJMAts.jpeg)
Hogyan definiáljuk az életet?
![Hogyan definiáljuk az életet?](https://assets.4cdn.hu/kraken/7gj24pf7QDCuJMAts.jpeg)
![Miért ír a járványokról könyvet egy evolúcióbiológus?](https://assets.4cdn.hu/kraken/7htpKZ6yPBTqJMCus.jpeg)
A homoszexualitás az állatvilágban gyakran előforduló, nem természetellenes és nem patológiás viselkedés
![A homoszexualitás az állatvilágban gyakran előforduló, nem természetellenes és nem patológiás viselkedés](https://assets.4cdn.hu/kraken/7jRRkwvjiRmiNED4s.jpeg)
Sokan a vírusoktól rettegnek a leginkább, pedig a krónikus betegségekbe halnak bele a legtöbben
![Sokan a vírusoktól rettegnek a leginkább, pedig a krónikus betegségekbe halnak bele a legtöbben](https://assets.4cdn.hu/kraken/7liVT6BXFoDvJ3A4s.jpeg)
Mindannyian hibridek vagyunk: az emberi DNS neandervölgyi és gyenyiszovai géneket is rejt
![Mindannyian hibridek vagyunk: az emberi DNS neandervölgyi és gyenyiszovai géneket is rejt](https://assets.4cdn.hu/kraken/7p13dWTZ8cKFJqAjs.jpeg)