Nehéz dolga van annak, aki próbálja megjegyezni a mesterséges intelligenciát (AI), neurális hálókat, nagy nyelvi modelleket és hasonló agyzsibbasztóan hangzó technológiákat használó, újabb és újabb termékeket. Gyakorlatilag fél éven belül kellett megtanulni azt, hogy DALL-E, Stable Diffusion, Midjourney és ChatGPT, már ha az ilyen AlphaFold-szerű finomságokkal nem akarunk foglalkozni. És most jön még egy: a Google válasza a ChatGPT-re, a Bard.

Emlékezetes, hollywoodi mozzanata volt tavaly a techvilágnak, amikor az OpenAI november végén kissé váratlanul közzétette a ChatGPT-t, majd az AI-kutatásokban régóta az élen járó Google-nél vészhelyzeti üzemmódba kapcsoltak, és visszahívták konzultálni a céget alapító Larry Page-et és Sergey Brint, akik 2019 óta vonultak háttérbe, amikor Page átadta az anyacég, az Alphabet vezérigazgatói székét is a Google-t 2015 óta vezető Sundar Pichainak.

A cégcsoport, amelynek két részlege (Google AI és DeepMind) is komoly kutatóműhelynek számít a területen, nem győzi hangsúlyozni, hogy az utóbbi hónapokban megjelent generatív AI-eszközök nagy része a Google óriási hatású 2017-es tanulmányára épül, amelyben bemutatták a transzformer gépi tanulási modellt, amire többek között az OpenAI nyelvimodell-családja, a GPT is épül.

Végül arra jutottak a Google-nél, hogy minél előbb nyilvánosságra kell hozni azokat a régóta futó projekteket, amelyek elől az OpenAI most ellopta a show-t. A hétfőn bejelentett Google Bard a cég saját chatbotja, amely így a ChatGPT-vel veheti fel a versenyt. Az eszközt egyelőre csak válogatott felhasználók tesztelhetik, de a Google ígérete szerint heteken belül a szélesebb nyilvánosság is hozzáférhet majd.

A felület, amely az előzetes képek alapján egyből integrálva lesz a keresőben, nagyon hasonló ahhoz, amit a Microsoft tervez a ChatGPT-vel megtámogatott Binggel. Kulcsszavak helyett természetes nyelven megfogalmazott kérdéseket lehet beírni a mezőbe, amire a keresési találatok mellett összefoglaló választ is ad a gép a fellelhető információk alapján. Tehát ha megkérdezzük, hogy zongorázni vagy gitározni könnyebb megtanulni, és ezek mennyi gyakorlást igényelnek, akkor egy kis szövegdobozban meg is kapjuk a választ, nem kell a kidobott oldalakról összehalászni az infót.

Ez persze felveti azt a problémát, ami már egy évtizede állandó feszültséget generál a hagyományos médiacégek és a techvállalatok között: ha a hírek megjelenítését lecsavaró közösségimédia-platformok után még a keresőkből sem lesz majd forgalma az online újságoknak, az újabb csapást jelent a sajtónak. Ráadásul egyelőre az sem tiszta, mi garantálja majd, hogy az internetre rákötött chatbotok tényszerű, valós információkkal lássák el a felhasználókat – a netről leválasztott ChatGPT ugyanis ebben még gyakran elvérzik.

A Bard a Google nagy nyelvi modelljére, a LaMDA-ra alapul majd, amely leginkább arról ismert, hogy 2022 nyarán a cég egyik szoftvermérnöke az öntudatra ébredt AI-t látta benne – a Google fel is függesztette őt állásából.

A Google tehát heteken belül kijön a Barddal, de a várakozások szerint utána folyamatosan adja majd ki saját AI-eszközeit és modelljeit: a LaMDA mellett a még fejlettebb PaLM nyelvi modell, az Imagen nevű képgenerátor (a házi DALL-E) és a MusicLM nevű, szöveges utasítások alapján zenét író eszköz megjelenése is várható a közeljövőben.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: