Csillagászok figyelték meg, ahogy két nagy sűrűségű csillagmaradvány, azaz neutroncsillag ütközött egymással. A „tökéletes robbanás" után a két csillagmaradvány egysége összeomlott, ezzel egy fekete lyukat hoztak létre.

Kilonóvának nevezik a jelenséget, aminek során neutroncsillagok óriási robbanással egyesülnek. A Guardian cikke szerint a kilonóva elméleti lehetőségét már 1974-ben felvetették, viszont egészen 2017-ig várni kellett arra, hogy megfigyelhessék, hogyan megy végbe gyakorlatilag egy ilyen robbanás. Több évtized után 2023. február 15-én a Nature-ben közzétett tanulmányban írták le először a kutatók, az általuk bemutatott óriási robbanás pedig még az előzetes várakozásokat is jócskán felülmúlta.

Az egymással ütköző neutroncsillagok együttes tömege a becslések szerint 2,7-szerese a Napénak, az ütközés előtt pedig évmilliókon át keringtek egymás körül, mielőtt felrobbantak volna. A robbanás az NGC 4993 nevű galaxisban, a Földtől mintegy 140-150 millió fényévnyire történt.

A robbanás alakja tökéletes gömbre emlékeztet – szemben a tudósok által várt lapított korong formával –, aminek fényessége és színe a Napéhoz hasonlítható. Az egyesülés előtt bár a csillagok már összeomlottak, így is hatalmas energiával és erős gravitációs mezővel rendelkeztek. Ahogy közeledtek egymáshoz, ez a gravitációs mező feszítette szét őket és ennek hatására következett be a robbanás. Az egyesülésben először egy közös neutroncsillagot hoztak létre az égitestek, ami összeomlott, helyén pedig fekete lyuk marad.

Kapcsoolódó cikkek a Qubiten: