A glasgow-i Strathclyde Egyetem és a kanadai Dalhousie Egyetem környezetvédelmi mérnökeiből álló csoportja egy friss tanulmányban megállapította, hogy a műanyagok újrahasznosításának technikái hozzájárulnak a környezeti mikroműanyagok növekedéséhez. A kutatók egy újrahasznosító üzemben vizsgálták a műanyag tisztítására használt vizet.

Azt már korábbi kutatások is kimutatták, hogy az eddigi műanyag-újrahasznosítási törekvések minden igyekezet ellenére kudarcot vallottak: világszerte a műanyagoknak mindössze a 9 százalékát hasznosítják újra, de ez például az Egyesült Államokban még kevesebb, 5 százalék. A Journal of Hazardous Materials Advances folyóiratban megjelent kutatás szerint a helyzetet tovább rontja, hogy mag az újrahasznosítás is műanyagszennyezéssel jár.

Amint a kutatók leírták, a probléma ott kezdődik, hogy az újrahasznosítandó műanyagot először meg kell tisztítani, és a folyamat elején máris többször át kell mosni az anyagokat vízzel – ezután aprítják és olvasztják a műanyagot, hogy pelletet hozzanak létre belőlük. Bár korábbi kutatások is figyelmeztettek arra, hogy a mosással mikroműanyagok kerülhetnek a vízbe, a mostani kísérletben kiderült, ez a négy mosási fázis minden egyes lépésénél megtörténik.

A kutatók mind a négy vízforrásból mintát vettek, és a vizsgálat során az összes mintában találtak mikroműanyagot, majd arra is emlékeztettek, hogy a felhasznált víz nagy része a csatornarendszerbe, sok esetben pedig közvetlenül a környezetbe kerül. A megfigyelt részecskék alapján arra következtettek, hogy kizárólag a vizsgált újrahasznosító üzem évi 6,5 millió kilogramm műanyagot juttathat a környezetbe.

Mindezt úgy, hogy a tárgyalt üzemben még egy olyan szűrőrendszer is üzemel, ami 50 százalékkal kevesebb műanyagszennyezést eredményez. Ráadásul ebben a kutatásban csak az 1,6 mikrométerig terjedő műanyagokat vizsgálták, miközben a mikroműanyag-részecskék ennél sokkal kisebbek is lehetnek – akár annyira aprók is, hogy bejussanak az állati vagy emberi sejtekbe.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A mikroműanyagok már olyan mennyiségben is sejtkárosodást okoznak, amennyit az ember magába visz

Bodnár Zsolt tudomány 2021. december 8.

Sejthalált, sejtfalkárosodást és allergiás reakciókat is kiváltanak az emberi sejtekben az élelmiszerekkel és a levegővel is magunkba vitt, apró műanyagrészecskék. Ha a laboratóriumi eredmények a való életre ültethetők, ehhez nem is kell palackot rágcsálni, elég levegőt venni, vizet inni vagy sósat enni.

Élő emberek tüdejében is kimutatták a mikroműanyag jelenlétét

Dippold Ádám tudomány 2022. április 6.

Egy friss kutatásban 13 páciensből 11-nél találtak mikroműanyagot a tüdőben. A leggyakrabban polipropilén- és PET-részecskék fordultak elő. Azt, hogy a mikroműanyagok mekkora egészségügyi kockázatot jelentenek, még vizsgálják, de egyre valószínűbbnek tűnik, hogy nem tesznek jót az embernek.

A vízben felhalmozódó mikroműanyagok hatékonyan kiszűrhetők, de az igazi megoldás a műanyagfelhasználás mérséklése

Kun Zsuzsi tudomány 2022. június 21.

A régóta bevált homokszűrőket még hatékonyabb membránszűrők válthatják, hogy minél kevesebb nano- és mikroműanyagot fogyasszunk az ivóvízzel. Még egyszerűbb lenne a dolog, ha eleve nem használnánk annyi műanyagot.