A globális túlfogyasztás napja tavaly június 28-ára esett: ekkor lépte át az emberiség a fogyasztásnak azt a mértékét, amit még a bolygó kizsákmányolása nélkül meg lehetne tenni, utána minden nap ajándék. Magyarországon ez a dátum május 30-ára esett, a magyar fogyasztók eddigre tapsolták el a Föld erőforrásait.

Bár a tavalyi dátumhoz képest a WWF közelménye szerint nincs változás, 2021-ben még jobban teljesített az ország: ekkor még csak június 8-án köszöntött be a nagy nap. A globális túlfogyasztásról idén még nincs hír, de az eddigi mutatók alapján túlzott optimizmusra nincs valami sok ok: míg 1971-ben a világ népessége egy Földnyi erőforrást használt el egy év alatt, most már 1,75 Földnél járunk.

A magyarok a globális átlagnál ugyan gyorsabban herdálják el az évi erőforrásaikat, de messze nem a legrosszabbul teljesítő nemzetek közé tartoznak: Katarban már február 10-én átlépik az éves kvótát, tőlük kicsit lemaradva Luxemburgban február 14-én már búcsút is mondhatnak a fenntarthatóságnak. A harmadik helyen szűk egy hónappal (március 13-ával) lemaradva holtversenyben Kanada, az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Államok áll.

A legjobban december 20-ával Jamaika áll, Ecuadorban a Mikulás hozza a túlfogyasztást, a dobogó harmadik helyén pedig Indonézia található.

Magyarország cekker-nagyhatalom, de ez nem elég

A WWF szerint a fogyasztás mérséklését, legalábbis nagyobb szinten, a vállalatoktól és a kormányoktól várhatjuk, de hétköznapi döntéseinkkel is javíthatunk az egyre romló trendeken. A szervezet és a Budapest Bank 2020-as reprezentatív felmérése szerint a magyar lakosság mindössze 4 százaléka klímaváltozás-tagadó, és Magyarország cekker-nagyhatalomnak számít: a megkérdezettek 75 százaléka visz magával saját bevásárlótáskát a boltokba.

A húsmentességre viszont nem igazán kaphatóak a magyar fogyasztók: csak a válaszadók 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vannak olyan napok, amikor nem fogyasztanak húst. A Policy Solutions, a Friedrich Ebert Stiftung és a brüsszeli Foundation for European Progressive Studies május közepi felmérése szerint ezen az javíthat, ha a hazai fogyasztók úgy érzik, hogy egyénileg is jól járnak a zöldítéssel: a legtöbben a betétdíjak visszavezetését, a komposzt kezeléséhez szükséges támogatást, valamint a fűtés államilag támogatott korszerűsítését nevezték a legégetőbb problémának.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: