Ezért vezetett még nagyobb felmelegedéshez a járvány alatti kibocsátáscsökkenés
Köztudott, hogy a kén- és nitrogén-oxidok, valamint más légszennyező anyagok kibocsátása kibocsátása olyan apró részecskék, aeroszolok képződéséhez vezet a légkörben, amelyek ellensúlyozhatják vagy elfedhetik az üvegházhatású gázok által okozott éghajlati felmelegedés teljes hatását.
Ezt a hatást azonban sokáig nehéz volt vizsgálni, mivel nagyon nagy területeket lefedő, gyakorlatilag kivitelezhetetlen kísérletekre lenne szükség hozzá. Viszont nemrég mégis lehetőség nyílt egy ilyen kísérletre, még ha természetes módon is alakult így: a covidjárvány miatt 2020 tavaszán hozott nagyszabású korlátozások világszerte, nagy mértékben csökkentették az ipari és a közlekedésből származó kibocsátásokat.
A Stockholmi Egyetem kutatói a Maldív-szigeteken található Hanimaadhoo mérőállomás adatai alapján megállapították, hogy a visszaszorult kibocsátások miatt nagy mértékben csökkent a rövid életű hűtő részecskék koncentrációja, míg a hosszú életű üvegházhatású gázok koncentrációját alig érintette a megváltozott helyzet. Vagyis a légszennyezés csökkenése tisztább levegőhöz, de összességében erősebb éghajlati felmelegedéshez vezetett.
A légszennyezést okozó aeroszolok hűtő hatása abból ered, hogy visszaverik az űrbe a Földre érkező napsugárzást, így minél kevesebb szennyező részecske kerül a levegőbe, annál kevésbé tudják elfedni a hosszú életű éghajlati gázok melegítő hatását. A dél-ázsiai mérések alapján ebben az időszakban 7 százalékkal nőtt a Föld felszínét érő napsugárzás, vagyis a hőmérséklet is emelkedett.
Az eredmények azt mutatják, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetésének teljes kivezetése és zéró kibocsátású megújuló energiaforrásokra történő leváltása az aeroszolok ellensúlyozó hatásának gyors eltűnését jelentené, miközben az üvegházhatású gázok hosszabb ideig a légkörben maradnának.
Így akár évtizedekig is tarthatna, amíg a kibocsátáscsökkentésnek eredménye lenne: eleinte nettó éghajlati melegedést tapasztalnánk, mielőtt az üvegházhatású gázok koncentrációjának csökkenéséből eredő hőmérséklet-csökkenés érvényesülhetne. „A kezdeti klímamelegítő hatás ellenére azonban nyilvánvalóan még mindig sürgősen szükségünk van a jelentős kibocsátáscsökkentésre” – hívta fel a figyelmet a kutatást vezető Örjan Gustafsson, a Stockholmi Egyetem légkörkutatója.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: