Egyre kevesebb húst esznek a gazdagok
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A következő évtized elejére az északi féltekén elfogyasztott állati fehérje 41 százaléka lesz baromfihús, amelynek alapvető oka, hogy ennek a szektornak a legkisebb karbonlábnyoma, miközben az állatjóléti és a humán egészségügyi szempontoknak is maradéktalanul megfelel – olvasható a globális mezőgazdasági kilátásokról szóló július 7-én publikált összeállításban.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO közös jelentése a 2023-tól 2032-ig tartó időszak tendenciát vázolja fel. Az erőjelzések szerint megdőlni látszik az az általános élelmiszerpiaci tétel, amely szerint a jövedelmek növekedésével a húsfogyasztás mértéke is emelkedik.
A várhatóan a tartósan magas és továbbra is emelkedő jövedelmű régiókban, Nyugat-Európa és Észak-Amerika országaiban azonban minden számítás szerint folyamatosan csökken az egy főre jutó éves húsfogyasztás, 2032-ig akár 5-10 százalékkal is, miközben jelenleg a világ népességének ezekben a régiókban élő egyhatoda a globális hústermelés harmadát kebelezi be minden egyes évben.
Az OECD korábbi statisztikái szerint az elmúlt három évtizedben a sertés- és marhahús fogyasztása stagnált, a csirkehúsé viszont 70 százalékkal emelkedett globálisan
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A gazdag országokban 75 százalékkal kevesebb húst kell fogyasztani, hogy a jövőben is legyen mit enni
A Bonni Egyetem kutatói környezeti, egészségügyi és gazdasági szempontból vizsgálták a húsfogyasztás kérdését – szerintük a tömeges veganizmus sem megoldás, a kevés hús pedig továbbra is maradhat az étrend része.
Itt eszik a legtöbb húst a világon
Indiában hiába növekedett a jólét, húsfogyasztásban kulturális okokból utolsók a világon. De ez a kivétel: a globális húsfogyasztás növekedését a nagy lélekszámú országokban terjedő jólét pumpálja. A fejlett Nyugat egyelőre csak papíron vega.
Szárnyra kelt a tyúk: a Föld 30 milliárd háziállatából 23 milliárd csirke
A marha- és sertéshús fogyasztása 1990 óta stagnál az OECD országokban, a csirkehúsé 70 százalékkal emelkedett.