Rendes böjti napokon, például nagyböjt idején a szigorú középkori előírások szerint egyáltalán nem volt szabad állati eredetű termékeket fogyasztani – de amikor Isten becsuk egy ajtót, az ember kinyit egy kiskaput.
A kutatók szerint az átállás nem lehetetlen, de tény, hogy olcsóbbá kell tenni a növényi alternatívákat. A váltással nemcsak a káros kibocsátások csökkennének jelentősen, hanem a féktelen erdőirtás is megállítható lenne.
Az OECD és FAO globális előrejelzése szerint 2032-ben a nyugat-európai és észak-amerikai húsfogyasztás közel fele csirke lesz.
A Bonni Egyetem kutatói környezeti, egészségügyi és gazdasági szempontból vizsgálták a húsfogyasztás kérdését – szerintük a tömeges veganizmus sem megoldás, a kevés hús pedig továbbra is maradhat az étrend része.
17 grammal kevesebb vörös húst esznek az angolok naponta, mint tíz évvel ezelőtt, de a csirke és a hal jobban fogy, mint korábban. Megnőtt a vegetariánusok száma is, de ahhoz, hogy érdemben csökkenteni lehessen az üvegházhatású gázok kibocsátását, még ennél is kevesebb húsnak kell fogynia.
Beyond, Impossible, Incredible: az elemzők szerint a műhúsgyártók a következő évtizedben megtriplázhatják piaci részesedésüket.
A marha- és sertéshús fogyasztása 1990 óta stagnál az OECD országokban, a csirkehúsé 70 százalékkal emelkedett.