A gazdag országokban 75 százalékkal kevesebb húst kell fogyasztani, hogy a jövőben is legyen mit enni
Miközben az Európai Unióban minden polgár átlagosan 80 kilogramm húst fogyaszt évente, egyre több a bizonyíték arra, hogy a haszonállatok ipari tenyésztése pusztító hatással van a környezetre. A kérődzők (a szarvasmarhák, valamint kisebb mértékben a juhok és a kecskék) metánkibocsátása a globális felmelegedést hajtja, a mezőgazdasági területek kiterjedése pedig a természetes ökoszisztémáknak árt, és hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez.
Ráadásul a túlzott húsfogyasztás (főként a feldolgozott készítményeké) egészségügyi szempontból is ártalmas lehet, az ugyanis emeli többek között a sztrók, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az emésztőrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A Bonni Egyetem kutatói most annak jártak utána, hogy milyen mértékben kell csökkenteni az állati eredetű ételek bevitelét ahhoz, hogy egy egészségesebb, fenntartható jövőt biztosítsunk.
„Ha minden ember annyi húst fogyasztana, mint az európaiak vagy az észak-amerikaiak, akkor egészen biztosan lecsúsznánk minden klímacélról, és számos ökoszisztéma összeomlana. Ezért jelentősen csökkenteni kell a húsfogyasztásunkat, ideális esetben fejenként legfeljebb évi 20 kilogrammra” – mondta Matin Qaim, az egyetem Fejlődéskutató Központjának munkatársa és a tanulmány egyik szerzője. Qaim elmondta, hogy az Ukrajnában zajló háború miatt kialakult nemzetközi gabonaválság azt üzeni, hogy az élelmiszer-biztonság érdekében a haszonállatoknak szánt gabonák mennyiségét is csökkenteni kell.
A tanulmány szerint azonban ebből nem az következik, hogy az megoldana minden problémát, ha mindenki vegetáriánus, vagy akár vegán étrendre váltana. Már csak azért sem, mert számos olyan terület van a Földön, ahol az élelemként szolgáló növények nem nőnek meg, illetve Qaim szerint „mi nem élhetünk füvön, a kérdőzők viszont igen, tehát ahol a füves területeket nem tudjuk másra használni, ott van értelme az állattenyésztésnek”.
A szegényebb országokban azért is más a helyzet – azon túl, hogy alapból kevesebb húst fogyasztanak –, mert sokan élnek állattenyésztésből (hús, tej vagy tojás árulásából) úgy, hogy nincs igazán más lehetőségük és bevételi forrásuk.
Bár úgy tűnik, hogy a világban valamiféle vegán forradalom zajlik, valójában az, hogy évente néhány millióval nő a növényi étrendet választók száma, egy közel 8 milliárd lakossal rendelkező bolygón nem elég a változáshoz, és ezt a stagnáló húsfogyasztási mutatók is alátámasztják. Ezért a tanulmány szerint egy rendkívül népszerűtlen módszerre lenne szükség a fogyasztás csökkentésének motiválására: adóemelésre. „Valószínűleg 10-20 százalékos emelés nem is lenne elég ahhoz, hogy valódi eredménye legyen, mindenesetre a húsnak óriási környezeti költségei vannak, amik nincsenek beépítve a termékek árazásába. Így teljesen ésszerű és igazságos lenne, ha a fogyasztók nagyobb mértékben osztoznának ezeken a költségeken” – mondta Qaim.
A tanulmány szerzői azt is felvetik, hogy a fenntartható fogyasztás témáját az iskolai tananyagba kellene emelni, és a tanárképzésben is nagyobb hangsúlyt kellene rá fektetni. „Sokkal érzékenyebbnek kell lennünk a döntéseink globális hatásaira. És ez nemcsak az élelmiszerekre vonatkozik, hanem mondjuk arra az ingre is, amit azért veszünk, hogy egy estére felvegyük egy buliban” – mondta a kutató.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: