Az új géntechnológiák miatt törhet ki a következő európai GMO-háború
Július 10-én, hétfőn a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) nyílt levélben szólította fel Nagy István agrárminisztert, hogy utasítsa el az új génkezelési technikák mezőgazdasági deregulációjáról szóló brüsszeli javaslatot. Öt nappal korábban jelent meg ugyanis az Európai Bizottság 70 oldalas tervezete, ami azt javasolja az uniós döntéshozóknak, hogy az új géntechnológiával (New Genomic Technology, NGT) létrehozott fajtákra a továbbiakban ne vonatkozzon a génmódosított (GMO) növények termesztését és felhasználást szigorúan korlátozó uniós szabályozás.
Bár cikkünk megjelenéséig az agrártárcától nem érkezett válasz sem a nyílt levélre, sem pedig a Qubit kérdéseire, az biztos, hogy az Európai Parlament elé terjesztett, és a hírek szerint akár még az idén szavazásra bocsátandó javaslat radikális fordulatot jelent az európai GMO-politikában. Az Európai Unió tagországaiban ugyanis 2001-től eddig csak akkor kerülhetett ilyen növény közcélú termesztésbe, ha veszélytelenségét évekig tartó, független laboratóriumok által kontrollált hatásvizsgálat igazolta, valamint ha minden tekintetben eleget tett az évekig tartó engedélyezési eljárás szigorú követelményeinek. Magyarországon még így sem, hiszen az Alaptörvény kezdetek óta változatlan XX. cikkelye kőbe véste a magyar agrárium GMO-mentességét.
Az európai bio- és ökogazdálkodók szövetsége, az IFOAM Organics Europe már a javaslat hivatalos megjelenése előtt júniusban tiltakozott a dereguláció ellen. A közgyűlési határozattal elfogadott, a javaslat megjelenének napján kiadott állásfoglalásuk szerint az új szabályozás, illetve nem-szabályozás kiszolgáltatott helyzetbe hozná az európai nemesítési rendszer résztvevőit a géntechnológiai fejlesztésekben élen járó multinacionális konszernekkel szemben, miközben az új technológiákkal előállított növények, hasonlóan a korábbi GMO-fajtákhoz, egyáltalán nem bizonyították, hogy akár a klímaváltozás, akár az élelmiszerbiztonság területén jobbak volnának a hagyományosan nemesített fajtáknál. Az IFOAM szerint az új szabályozás nem garantálja az ökológiai gazdálkodás GMO-mentességét sem, hiszen a növénytermesztés sajátosságai miatt a vetéstől a tároláson át a szállításig bármikor elfordulhat akaratlan szennyeződés.
GMO vs NGT
Az NGT az EU két évtizede hatályos GMO-regulációja után fejlesztett és alkalmazott génszerkesztési eljárások gyűjtőneve. Ilyen a humán orvoslásban, például a vakcinafejlesztésben már mindennaposnak számító CRISPR/Cas9, ami az élőlények örökítőanyagában tárolt genetikai információk nukleotid szintű módosítását teszi lehetővé.
Azt is tudni kell, hogy jelenleg az NGT-vel létrehozott élő szervezetek mezőgazdasági felhasználására az Európai Bíróság 2018-as döntése értelmében ugyanúgy a rigorózus GMO-szabályozás vonatkozott, mint a génmódosítással előállított korábbiakra.
Hogy az alkalmazott technológiai hátteret leszámítva az NGT és a GMO merőben eltér egymástól, arra már 2017-ben az EU-tagállamok tudományos akadémiáiból verbuvált tanácsadó testület, a European Academies' Science Advisory Council (EASAC) figyelmeztette a döntéshozókat. A Magyar Tudományos Akadémia öt évvel ezelőtti állásfoglalása pedig egyértelműsítette, hogy a genomszerkesztésen alapuló géntechnológiák nem azonosak a köznyelvben génmódosításnak vagy -manipulációnak nevezett módszerek egyikével sem.
Az utóbbi ugyanis az úgynevezett transzgén-átvitelen alapul, vagyis azon az eljáráson, amellyel fajidegen gént építenek be a genomba annak reményében, hogy így új tulajdonságokkal ruházzák fel az egész szervezetet. (Ez a módszer alapozta meg a fluoreszkáló kukoricáról, az ember-sertés-kiméráról és más egyéb szörnyszülöttekről szóló városi legendákat is.) A genomszerkesztéssel operáló NGT-k ezzel szemben olyan beavatkozások, amelyekkel a nukleotid-bázispárok alkotta DNS-lánc meghatározott darabját cserélik le, illetve kapcsolják be vagy ki. Tehát az eljárás során nem egy idegen tulajdonság, illetve képesség átültetése a cél, hanem a saját tulajdonságok erősítése, gyengítése, megváltoztatása.
Szabadalmi jogok
A deregulációs javaslatot kritizáló gazdálkodói és természetvédelmi szervezetek szerint mindenesetre az NGT-fajtákra vonatkozó mindenféle engedélyezési és termesztési felelősséget egyértelműsítő szabályozás eltörlése súlyos következményekkel járhat, mivel a gazdák, az élelmiszer-feldolgozók és a fogyasztók sem lennének azzal tisztában, hogy az általuk termesztett, felhasznált és elfogyasztott növények nem a hagyományos szelekció, hanem géntechnológia beavatkozás eredményei.
Az MTVSZ idézett nyílt levele azt is felpanaszolja, hogy a tervezet megfosztja a kormányokat attól a joguktól, hogy területükön betiltsák az újfajta génszerkesztett növények közcélú termesztését, miközben 2015 óta 17 kormány tiltotta be a GMO-k szabadföldi használatát. A magyar természetvédők úgy vélik, hogy amennyiben a javasolt szabályozás életbe lép, lehetetlenné válna az NGT-fajták élelmiszerbiztonságának hatósági ellenőrzése is. Nem mellesleg a deregulációt nem alapozták meg publikus tudományos vizsgálatok sem, hiszen a szabadon engedni kívánt NGT-k fejlesztése még csak a laboratóriumi tesztelésnél tart.
Az IFOAM is azzal érvel, hogy a legtöbb NGT kísérleti fázisban van, és még azokban az országokban sem jelentek meg a piacon robusztus, a klímaváltozásnak ellenálló fajták, ahol az NGT-k szabadon forgalmazhatók. Ráadásul az új génszerkesztések is zömmel a gyomirtószerekkel szembeni ellenállóságra összpontosítanak, vagy a GMO-khoz hasonlóan olyan speciális beltartalmi tulajdonságokra, mint amilyet a magas gamma-aminovajsav (GABA) koncentrációjú paradicsom- vagy extra olajtartalmú szójafajták produkálnak.
A tiltakozók szerint az is jelentős probléma, hogy a szabadalmi védettséget élvező NGT-k ellehetetlenítik az európai nemesítőket. A hagyományos európai gyakorlatban ugyanis a fajtaoltalommal védett növényeket is fel lehet használni a nemesítésben. Az angolul breeders' right néven ismert nemesítői privilégium azonban csorbát szenved, mivel az új géntechnológiákkal előállított fajták szabadalmi védettsége mellett az előállítóik gyakran az egyes fajtatulajdonságokat is levédetik. Vagyis olyan tulajdonságok nemesítéséért is szabadalmi díjat kell fizetni, amelyek természetes szelekcióval is létrehozhatók.
Hasonlóan érvel a társadalmi és környezeti felelősségért elkötelezett kutatók európai hálózata, az ENSSER, valamint a német ökológiai gazdálkodók szövetsége és a hozzájuk csatlakozó több mint 100 civil szervezet. Közös tiltakozó levelük szerint az NGT-k szabadon engedése olyan növényi tulajdonságokat is szabadalmaztathatóvá tesz, amelyek a hagyományos nemesítéssel előállított növényekben is jelen vannak, így a gazdák a jövőben a ma termesztett növényeik után is az NGT-multiknak fizethetnek szabadalmi díjat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: