Amikor a 2000-es évek közepén Franciaországban rábukkantak egy kb. 6500 éves, több mint 120 ember maradványait rejtő temetkezési helyre, az egyik sír különösen felkeltette a régészek érdeklődését: egy majdnem teljes női csontvázat találtak benne, mellette pedig olyan csontokat, amelyeket mintha egy másik sírból helyezték volna át a nő holtteste mellé.

Ezekből sikerült DNS-mintát venni, amelyek vizsgálata most kimutatta, hogy azok a közelben eltemetett több tucatnyi ember közös férfi őséhez tartoztak. A kutatók így fel tudták állítani az eddigi legnagyobb ősi családfát, amely egyben betekintést nyújt egy korai földművelő közösség életébe.

A Nature-ben megjelent tanulmány szerint a Párizstól mintegy 150 kilométerre délkeletre fekvő Gurgy településén előkerült 128 ember maradványai közül 94 genomját sikerült elemezni, és meghatározni, hogy milyen rokonságban álltak egymással. Míg más hasonló lelőhelyek összetétele alapján arra számítottak, hogy legfeljebb néhány eltemetett ember között találnak rokonsági kapcsolatot, a vizsgálat kimutatta, hogy közel kétharmaduk egyetlen, hét generáción átívelő családfa részét képezte.

A családfa csúcsán a nő mellett talált csontok gazdája állt, akinek leszármazottjai volt a helyszínen eltemetett férfiak nagyja, míg a nők többsége nem állt közeli rokonságban a többiekkel. Maïté Rivollat, a Genti Egyetem régésze szerint ez egy olyan társadalmi struktúrára utal, amelyben a férfiak generációkon át egy közösségben maradtak, míg a nők máshová költöztek.

A kutatók szerint az ősi családfakutatás az újkőkorszaki élet korábban nem ismert aspektusait is feltárta. Mivel minden testvérnek ugyanaz volt az anyja és az apja, arra következtetnek, hogy egy embernek nem volt több partnere, vagyis a köznép meglehetősen monogám életvitelt folytatott.

Korábban persze találtak már ennek ellentmondó leleteket is: az angliai Hazleton North területén azonosított, szintén a neolitikumban élt férfinek egy 2021-es tanulmány szerint négy nőtől is született gyereke. A franciaországi feltárást végző régészek szerint ez is azt mutatja, hogy folytatni kell az ősi DNS-minták vételezését és elemzését, hogy feltárják az újkőkorszaki élet rejtélyeit.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forradalmi genetikai vizsgálat tárta fel egy ősi ékszer viselőjének titkait

Tóth András tudomány 2023. május 3.

Az ékszert egy 20 ezer éve élt nő hordhatta vagy készíthette. Mindez most először az értékes tárgy tönkretétele nélkül derült ki, köszönhetően egy új, az ősi DNS kinyerésére szolgáló eljárásnak, aminek kidolgozásában a friss Nobel-díjas Svante Pääbo is szerepet játszott.

Ujjcsonttöredékből rekonstruálták, hogy nézhetett ki egy 70 ezer évvel ezelőtt élt gyenyiszovai lány

Qubit.hu tudomány 2019. szeptember 20.

A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói epigenetikai mechanizmuson alapuló módszerrel építették újra az őslány csontvázát és koponyáját.

A nagy genetikai őskeresés

Varga Máté tudomány 2018. március 20.

Mik vogymuk, magyarok? Hunok, avarok vagy egy genetikai konglomerátum? Egyre több adat kerül elő a honfoglalók és az őslakos avarok genetikai összetételéről. De ki az a mitokondriális Éva, és mi köze az Y kromoszómás Ádámhoz?