Átfogó kutatás bizonyítja, hogy nem állt meg és nem is lassul az ember evolúciója
A természetes szelekció sokkal fontosabb szerepet játszott az ember elmúlt 10 ezer éves evolúciójában, mint korábban gondoltuk, derítették ki a Harvard kutatói.
A természetes szelekció sokkal fontosabb szerepet játszott az ember elmúlt 10 ezer éves evolúciójában, mint korábban gondoltuk, derítették ki a Harvard kutatói.
Egy ősi DNS vizsgálatokon alapuló kutatás szerint több mint 14 ezer évvel ezelőtt terjedtek el a kutyák Európában.
Miközben a földművelés már i. e. 4500 körül megjelent a mai Belgium és Hollandia területén, a helyi népek csak kétezer évvel később adták fel hagyományos életmódjukat – és ebben kulcsszerepük volt a nőknek.
Ella Al-Shamahi brit paleoantropológus a BBC Earth új sorozatában, Az emberben a Homo sapiens 300 ezer éven átívelő történetét mutatja be, feltárva, hogy miért éppen mi váltunk a bolygó egyetlen emberfajává.
Tavasszal az amerikai kormányzat összesen 2,7 milliárd dollárnyi forrást vont meg a Harvard Egyetemtől. A pénzek nélkül David Reich és kollégái sem tudják folytatni kutatási programjukat, amelyben ősi DNS-minták elemzésével fedik fel múltunk titkait.
Kutatók az elmúlt években 61 mamut fosszíliát tártak fel Közép-Mexikóban. Ősi DNS vizsgáltok alapján az állatok az amerikai mamutok egy elkülönült populációjához tartoztak, így lehet, hogy inkább mexikói mamutoknak kellene hívni őket.
Az eddig gondoltnál jóval keletebbre, Jakutföldig vezet az uráli nyelveket beszélő népek eredete a Harvard genetikusai szerint, akik 180 ember ősi DNS-ének elemzésével rekonstruálták a 4500 éves történetet.
Két nagyszabású kutatás teljesen átírhatja a macskák háziasításának történetét. Az állatok Európába az elmúlt kétezer évben kerülhettek be nagy számban, és megjelenésük nem hozott sok jót az őshonos vadmacskáknak.
Egy kis ősi DNS, egy kis klónozás, egy kis génszerkesztés, és kész is vannak az óriásfarkasbébik. A tudósok kétkedve fogadják a több mint tízezer éve kihalt faj feltámasztásának hírét, de a dallasi Colossal Biosciences már a dodó és a mamut „újjáélesztésén” ügyködik.
Egy Tunéziában előkerült, 8 ezer éve élt férfi maradványainak DNS vizsgálata meglepő dolgot tárt fel: európai vadászó-gyűjtögető felmenőket.
Nyelvészek és régészek évtizedek óta vitáznak az indoeurópai nyelvek eredetéről, amiket ma a Föld lakosságának közel 40 százaléka anyanyelvi szinten beszél. Egyelőre a friss kutatás sem győzött meg mindenkit.
A jégkorszaki kisfiú maradványaira olyan jó állapotban bukkantak rá a régészek, hogy a DNS-éből páratlan megállapításokat tudtak tenni.
Molekuláris biológiai vizsgálatokkal igazolták, hogy a múmiák arcára és nyakára kent rejtélyes fehér anyag valójában kefir.
Az ősi és modern emberi genomokat, valamint az egykori környezetet rekonstruáló modelleket felhasználó kutatás szerint az Eurázsiát először elérő emberek több ezer évig az Iráni-fennsíkon éltek.
A forradalmi kutatás betekintést nyújt az újkőkorszak földművelő közösségeinek életvitelébe is: az például a régészeket is meglepte, hogy az azonosított emberek monogám kapcsolatokban éltek.