A 2000 méter magasan fekvő Lendbreen-hágó a viking korban különösen forgalmas útvonalnak számított, és már korábban is számos értékes lelettel örvendeztette meg a Secrets of the Ice program régészeit, akik kifejezetten az olvadó jég alól előkerülő leleteket kutatják.

Egy frissen előkerült lelet viszont még ebben a mezőnyben is egyedülállónak számít: a hágó közeléből egy, valószínűleg a viking korból származó kantár került elő, amelyen még a bőrből készült szíjak is megmaradtak.

A lószerszám pontos kormeghatározása még várat magára, de a stílusa alapján a késői vaskorból vagy a kora középkorból származhat. Espen Finstad régész szerint a lelet szénizotópos kormeghatározása még hónapokat vehet igénybe, de a hágón talált többi lelet és a stílus alapján nagyjából sejthető, hogy mikori.

Patkók, sílécek, botok

A Lendbreen-hágó egyedülállónak számít az észak-európai lelőhelyek között abban, hogy az innen előkerült leletek nagy része nem a vadászathoz, hanem leginkább a közlekedéshez köthető.

A leggyakoribb leletnek a középkori patkók számítanak, de a jég olyan anyagokat is konzervált, amelyek más körülmények között mostanra már rég elbomlottak volna. A lelőhelyről több textilből készült tárgy is előkerült, de a kutatók 800-1200 éves lócitromot is találtak.

A hágóról a lószerszámon és a patkókon kívül még mintegy 150 lelet került elő, egyebek mellett sétabotok, sílécek, egy kés és több apróság is. Finstad szerint a lószerszám valódi ritkaságnak számít, ahogy a fából készült használati tárgyak is csak nagyon ritkán maradnak fenn ennyi ideig. A régész szerint nem jó hír, hogy az emberi tevékenység okozta felmelegedés miatt napvilágra kerülnek ezek a tárgyak, de ha már így alakult, a megőrzésüket kiemelten fontos feladatnak nevezte.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Csodálatos viking kincsekre bukkantak Kékfogú Harald korából

Dippold Ádám tudomány 2023. április 25.

Egy amatőr fémkeresős csapat egy dániai kukoricaföldön talált rá a 300 érméből és ezüstékszerekből álló leletegyüttesre, amelyet valószínűleg 970 és 980 között áshattak el öt kilométerre Fyrkat földvárától.

Viking pajzsot találtak a norvég főváros kellős közepén

Dippold Ádám tudomány 2022. december 23.

Két kést, egy sarlót, egy pajzs maradványait és egy kelta fibulát találtak egy oslói építkezésen, az ezeket tartalmazó sírba a viking korban temethettek el valakit. A leletek pontos kormeghatározása még tart, ez a leggazdagabb sírlelet, amit eddig a norvég fővárosban találtak.

1700 éves szandál került elő a jég alól egy norvégiai hegységben

Bodnár Zsolt tudomány 2022. április 22.

A jégbe zárt szandál és a környező leletek (például fagyott lótrágya) arra utalnak, hogy már a 4. században sem ijedtek meg a kemény hegyvidéki területektől, sőt a magasban építették a kapcsolataikat, és még kereskedtek is egy kicsit.