Viking kori kantárt találtak a norvégiai Lendbreen-hágón
A 2000 méter magasan fekvő Lendbreen-hágó a viking korban különösen forgalmas útvonalnak számított, és már korábban is számos értékes lelettel örvendeztette meg a Secrets of the Ice program régészeit, akik kifejezetten az olvadó jég alól előkerülő leleteket kutatják.
Egy frissen előkerült lelet viszont még ebben a mezőnyben is egyedülállónak számít: a hágó közeléből egy, valószínűleg a viking korból származó kantár került elő, amelyen még a bőrből készült szíjak is megmaradtak.
A lószerszám pontos kormeghatározása még várat magára, de a stílusa alapján a késői vaskorból vagy a kora középkorból származhat. Espen Finstad régész szerint a lelet szénizotópos kormeghatározása még hónapokat vehet igénybe, de a hágón talált többi lelet és a stílus alapján nagyjából sejthető, hogy mikori.
Patkók, sílécek, botok
A Lendbreen-hágó egyedülállónak számít az észak-európai lelőhelyek között abban, hogy az innen előkerült leletek nagy része nem a vadászathoz, hanem leginkább a közlekedéshez köthető.
A leggyakoribb leletnek a középkori patkók számítanak, de a jég olyan anyagokat is konzervált, amelyek más körülmények között mostanra már rég elbomlottak volna. A lelőhelyről több textilből készült tárgy is előkerült, de a kutatók 800-1200 éves lócitromot is találtak.
A hágóról a lószerszámon és a patkókon kívül még mintegy 150 lelet került elő, egyebek mellett sétabotok, sílécek, egy kés és több apróság is. Finstad szerint a lószerszám valódi ritkaságnak számít, ahogy a fából készült használati tárgyak is csak nagyon ritkán maradnak fenn ennyi ideig. A régész szerint nem jó hír, hogy az emberi tevékenység okozta felmelegedés miatt napvilágra kerülnek ezek a tárgyak, de ha már így alakult, a megőrzésüket kiemelten fontos feladatnak nevezte.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: