Ásványi sók és szerves anyagok jelenlétére bukkantak a Naprendszer legnagyobb holdján
A NASA Juno űrszondája ásványi sók és szerves anyagok jelenlétét mutatta ki a Jupiter (és egyben az egész Naprendszer) legnagyobb holdjának, a Ganymedesnek a felszínén. A jeges hold melletti elhaladása során a JIRAM spektrométerrel gyűjtött adatok segíthetnek a kutatóknak jobban megérteni a Ganymedes eredetét és a hold mélyén húzódó tenger összetételét.
A Ganymedes a jeges kérge alatt húzódó óriási víztömeg miatt már régóta izgatja a kutatókat, és bár a korábbi, például a Galileo űrszonda és a Hubble űrtávcső által tett megfigyelések már utaltak ezeknek az anyagoknak a jelenlétére, azok térbeli felbontása túl alacsony volt ahhoz, hogy biztos eredményre lehessen jutni. A friss adatokat a Nature Astronomy folyóiratban közölték.
A Juno 2021 júniusában kb. 1050 kilométerre közelítette meg a holdat, majd infravörös képeket és spektrumokat készített annak felszínéről. Az olasz űrügynökség által épített JIRAM műszert úgy tervezték, hogy rögzíteni tudja a Jupiter mélyéről feltörő, szabad szemmel láthatatlan infravörös fényt, valamint a bolygó felhőinek csúcsai alatt 50-70 kilométerrel uralkodó időjárást is képes legyen vizsgálni. Az eszközzel azonban a Jupiter holdjainak terepviszonyaiba is bepillantást nyerhetnek a kutatók.
A Ganymedesről gyűjtött spektroszkópiás felvételek példátlan, pixelenként 1 kilométeres térbeli felbontást mutattak, így a Juno misszió munkatársai képesek voltak a nem vízjeges anyagok, például a nátrium-klorid, az ammónium-klorid, a nátrium-bikarbonát és alifás aldehidek egyedi jellemzőit észlelni és elemezni. „Az ammóniás sók jelenléte arra utal, hogy a Ganymedes a kialakulása során elég hideg anyagokat halmozhatott fel ahhoz, hogy ammóniát kondenzáljon. A karbonátos sók pedig szén-dioxidban gazdag jég maradványai lehetnek” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Federico Tosi.
Azt korábban már megállapították, hogy a Ganymedes egyenlítői régiója bizonyos területeken védett a Jupiter mágneses tere által keltett elektron- és nehézion-bombázással szemben – ezek a részecskeáramlások negatívan hatnak a sókra és a szerves anyagokra. A kutatók szerint az ilyen anyagok túlnyomó részét a hold mágneses tere által védett szélességi körökön találták, ami „arra utal, hogy egy mélytengeri sóoldat maradványait látjuk, amely eljutott ennek a fagyott világnak a felszínére”.
A Juno a Ganymedesen kívül az Europa és az Io holdak mellett is többször elrepül a küldetése során – utóbbi vulkanikus világát legközelebb december 30-án közelíti meg, amikor 1500 kilométerre halad majd el az Io felszínétől.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
