A hivatalosan alkoholfogyasztási zavarnak nevezett problémától szenvedő emberek agykérge, amely számos magasabb rendű kognitív funkció szempontjából kritikus fontosságú, elvékonyodik, de a friss tanulmány szerint azoknak, akik abbahagyják az ivást, idővel visszavastagodik az agykérge. Ez az első hónapban gyorsabban történik, majd összesen 7,3 hónapon át folyamatosan – onnantól már hasonló egy felépülő alkoholbeteg és egy egészséges ember agykérgének vastagsága.

Azt eddig is lehetett tudni, hogy bizonyos agyi régiók helyreállhatnak, miután valaki abbahagyja az alkoholfogyasztást, de arról nem volt hosszú távú kutatás, amely azt vizsgálta volna, hogy milyen gyorsan és milyen mértékben történik ez a gyógyulási folyamat.

A krónikus alkoholfogyasztás során az agy szerkezetében és működésében olyan változások léphetnek fel, amik a függőség felé taszítják az embert – például a tervezésben és döntéshozatalban részt vevő agyi terület, a prefrontális kéreg aktivitása csökkenhet, ami megnehezíti az alkoholbetegeknek az egészséges döntések meghozatalát.

Mint tudjuk, Magyarországot különösen érinti a probléma: egy 2020-as kimutatás szerint nálunk a lakosság több mint 21 százaléka alkoholbeteg (az EU-s átlag nincs 10 százalék), míg a súlyosan alkoholfüggők aránya Magyarországon közel 10, az Európai Unióban 3,7 százalék. Ez jelentős közegészségügyi problémát jelenthet, amelynek megértése fontos a kezelés, a megelőzés és a megbélyegzés visszaszorításának szempontjából.

A kutatásban 88 alkoholbeteg vett részt, akiket 1 hét, 1 hónap és 7,3 hónap absztinencia után vetettek alá agyi MRI-vizsgálatnak – igaz, a 88 alanyból végül csak 40-en bírták ki a teljes 7,3 hónapot alkohol nélkül. A vizsgálatba bevontak 45 olyan embert is, akik soha nem szenvedtek alkoholbetegségben; az ő agykérgük vastagságát a kutatás elején, majd 9 hónappal később újra megmérték, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a mért területek ez idő alatt változatlanok egy egészséges ember agykérgében.

Az alkoholbetegeknél mind a 34 vizsgált agykérgi régióban gyorsabb volt a vastagodás a leszokást követő 1 hét és 1 hónap között, mint 1 hónap és 7,3 hónap között, de a végére jelentős javulás történt. A vastagodás valamivel lassabban ment végbe azoknál az alkoholbetegeknél, akik magas vérnyomással vagy magas koleszterinszinttel küzdenek, vagy akik a vizsgálat időtartama alatt dohányoztak.

A Stanford Egyetem kutatói hangsúlyozzák, hogy a megfigyelt strukturális változások nem jelentik automatikusan azt, hogy az agykéreg helyreállásának bármilyen hatása lenne az agyműködésre, ezért ezt a kérdéskört jelölik ki a következő lépésnek az alkoholbetegségből való felépülés vizsgálatát célzó kutatássorozatban.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Alkoholhoz köthető rendellenességek: Magyarország világelső

Balázs Zsuzsanna majom 2023. április 4.

Bár literre nem a magyarok isszák a legtöbb alkoholt, a problémás ivók és az alkoholfogyasztás által okozott betegségekben szenvedők aránya nálunk a legnagyobb az egész világon.

A középkorban víz helyett, a világégések idején stresszre, azóta minden ellen isszák az alkoholt Magyarországon

Balázs Zsuzsanna FOTÓ 2022. március 25.

Amióta 1901-ben létrejött az első hazai alkoholellenes liga, Magyarország nemcsak ledolgozta európai hátrányát az egy főre jutó alkoholfogyasztást illetően, hanem lakosságarányosan hivatalosan is a legtöbb alkoholbeteg országává vált. A folyamat kitűnően nyomon követhető a Fortepan-archívum képein.

Magyarország nem létező alkoholstratégiája

Baló Sára tudomány 2019. március 13.

A franciák jogi eszközökkel sikerrel kezelték az alkoholfüggést, amely a WHO statisztikái szerint a magyar lakosság tizedét érinti. Az alkoholos italok épp annyira részei a francia konyhai kultúrának, mint a magyarnak. Nekik sikerült, nekünk nem. Miért?

Valóban örökölhető az alkoholizmus?

Eleőd Huba tudomány 2020. augusztus 26.

Az alkoholfüggőség kialakulásának bizonyítottan lehetnek genetikai, nem a környezeti feltételektől függő okai is, a kérdés az, hogy kinél, mennyire hibáztathatók a gének. Viselkedésgenetikai kutatások szerint az alkoholfüggőségre való hajlam inkább férfiaknál öröklődik, az alkoholizmus aspektusai közül pedig például a nagyivás és az elvonási tünetek jelentkezése mutat erős genetikai determinációt.