Íme az univerzumról valaha készült legszínesebb felvétel
Egyesítette erejét a NASA két legismertebb űrtávcsöve, a James Webb (JWST) és a Hubble, hogy elkészítsék a világegyetemről valaha készült egyik legátfogóbb képet: a látható és az infravörös fény ötvözésével olyan részletes felvétel készítését tették lehetővé a MACS0416 nevű kiterjedt galaxishalmazról, amilyet egyetlen űrteleszkóp önmagában nem lenne képes megoldani.
A Földtől mintegy 4,3 milliárd fényévre található galaxishalmaz volt az első, amit sikerült megörökíteni a Hubble-lel a mélyűr feltérképezésére 2014-ben indított Frontier Fields programban. A fiatal, halvány galaxisok felkutatásában úttörő szerepet játszó Hubble után aztán a JWST is a MACS0416 felé fordult, hogy infravörös eszközeivel még mélyebbre lásson a korai univerzum képét mutató galaxishalmazban.
A két felvétel egyesítésével az volt a csillagászok célja, hogy érzékeltessék a képen szereplő, különböző hullámhosszokon látható objektumok közötti távolságok. Ennek érdekében a legrövidebb hullámhosszú fényt kék, a leghosszabbat piros, a közteseket pedig zöld színnel jelölték – a megfigyelt hullámhosszok tartománya 0,4 és 5 mikron közé esik.
A kék színű galaxisok viszonylag közel vannak, és több esetben intenzív csillagkeletkezést mutatnak, aminek az észlelésére tökéletes a Hubble, míg a vörösesebb színű galaxisok távolabb helyezkednek el, így kiváló célpontot jelentenek a Webbnek. Bizonyos galaxisok azért tűnnek nagyon vörösnek, mert óriási mennyiségű kozmikus por lepi el őket, ami hajlamos elnyelni a csillagfény kékes színeit.
A felvétellel más célja is volt a kutatóknak: olyan objektumokat keresnek, amelyeknek a megfigyelt fényessége idővel változik – ezeket tranzienseknek is nevezik. A galaxishalmazban 14 ilyen tranzienst azonosítottak, ebből 12 valószínűleg olyan egyedi csillagot vagy többszörös csillagrendszert jelöl, ami a gravitációs lencsehatás miatt rövid ideig erősen felnagyítva látszik, a másik kettő pedig távolabbi szupernóva lehet.
A MACS0416 közkeletű neve egyébként a „karácsonyfa-galaxishalmaz”, egyrészt az égősorra emlékeztető színei, másrészt a tranziensek villódzó fényei miatt.
Az egyik tranzienst külön kiemelték a kutatók: ez egy olyan galaxisban található, amely kb. 3 milliárd évvel az ősrobbanás után létezett, és legalább 4000-szeres nagyításban látszik a felvételen. A csillagrendszert fényessége és mérete miatt a Mothra névre keresztelték, míg a hozzá csatlakozó, szintén lencsehatású csillag a Godzilla nevet kapta – mindkettő a japán kaidzsú filmekből ismert szörnyekre utal.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: