Az óceánfenéki lángoló jég a következő klímabomba
Egyre több mérési eredmény utal arra, hogy az Egyesült Államok keleti partvidékén már megkezdődött az eddig a tengerfenéken deponálódó, lángoló jég néven ismert metán-hidrát felszabadulása – állítja a Conversation oldalain december 8-án megjelent cikkében Richard Davies, a Newcasttle-i Egyetem geológus-professzora .
A hosszú évekig a legnagyobb olajvállaltok megbízásából a kitermelhető tenger alatti szénhidrogén-mezők után kutató geológus úgy véli, hogy a felszín felmelegedése egy idő után a tengerfenék hőmérsékleti viszonyait is megváltoztatja, a még szilárd halmazállapotú metán-hidrát pedig olvadni kezd.
Ismert, hogy a potenciális energiaforrásként számon tartott metán-hidrát (CH4·5.75H2O vagy 8CH4·46H2O) olyan instabil szilárd anyag, amely nagy nyomáson, általában szeizmikus vagy más földtani események során keletkezik a gáz halmazállapotú természetes eredetű metánból.
Ahogy az is, hogy több száz méteres vízmélységben, 5 Celsius-fokos hőmérséklet alatt több száz méter vastag összefüggő mezőket alkot a tengerfenéken.
A vegyületet eddig azért tartották potenciális veszélyforrásnak, mert ismert tulajdonsága, hogy a nyomás alól kiszabadulva közvetlenül szublimál és szétoszlik a Föld légkörében, robbanásszerű gyorsasággal nagy mennyiségben növelve annak üvegház-gáz koncentrációját.
„A kontinensek partvidékén, ahol az óceánok viszonylag sekélyek, a metán-hidrát csak éppen elég hideg ahhoz, hogy fagyos maradjon. Tehát nagyon érzékeny minden felmelegedésre. Jó hír, hogy a világ tengerfenéki metán-hidrátjának mindössze 3,5 százaléka található a sérülékeny zónákban” – állítja a legújabb kutatási eredményeit a Nature Geoscience folyóiratban december 6-án megjelent tanulmányban ismertető Davies.
Gond viszont, hogy a geológus és kollégái szeizmográfiai és műholdas adatokkal végzett modellezései szerint a metán-hidrát mezők a Föld korább lehűlési, illetve felmelegedési szakaszaiban periodusaiban gyakran elhagyták a tengerfenéki területeket és a kőzetrétegeken keresztül törtek a felszínre. Davies szerint a felmelegedéssel ezzel a korábban nem ismert folyamattal is számolni kell. Márpedig szerinte az ismert szénhidrogénkészletekkel megegyező mennyiségű metán-hidrátból jóval több üvegházhatású metán keletkezhet, mint amennyit a permafroszt felolvadása bocsáthat a levegőbe.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: