Az európaiak kapatták rá a húsevésre a mára kihalt kaliforniai grizzlyt
Az amerikai folklórban a kaliforniai grizzlyre félelmetes, vérengző óriásként emlékeznek: egy 1898-as, Kalifornia történetéről írott munkában azt írják, hogy az állatok akár 8 láb (majdnem két és fél méter) magasra is megnőhetnek, és akár 900 kilót is nyomhatnak. Ehhez jön még az is, hogy húst esznek hússal – nem is csoda, hogy az utolsó ismert példányt 1922-ben lőtték ki Fresno közelében, ekkortól az Ursos arctos californicus hivatalosan is kihaltnak számít. Ezen már az sem segít sokat, hogy Kalifornia 1953-ban az állam címerállatának választotta a grizzlyt.
Egy friss kutatás viszont leszámolt a vérengző óriás mítoszával: mint kiderült, a kaliforniai grizzlyk ritkán nőttek akkorára, mint amekkoráról a történetek szólnak, és – legalábbis az európai ember megjelenése előtt – húst is alig fogyasztott.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy bár gyakoriak az óriásmedvékről szóló történetek, ezek hitelességét nem olyan iszonyatosan nehéz ellenőrizni, mivel a faj csak a közelmúltban halt ki; nagyon valószínű, hogy egy átlagos kaliforniai grizzly nem 900, hanem nagyjából 200 kilós lehetett.
A háziállat könnyű préda
A gondot az ember és a medve számára is az okozta, amikor Kaliforniában megszaporodtak a települések. A kutatók összevetették az európaiak 1542-es megjelenése előtti és utáni medvemaradványokat, hogy rájöjjenek, mit fogyasztottak az állatok. Kiderült, hogy a legtöbb más medvéhez hasonlóan a kaliforniai grizzly is javarészt növényeket fogyasztott, de az ember érkezésével az étkezési szokásai is megváltoztak.
Az 1542 előtti csontok és szőrmék vizsgálata alapján a kutatók nagyjából 9 százalékra tették a húsfélék arányát a grizzlyk étrendjében, ez azonban Kalifornia benépesedésével 26 százalékra emelkedett. A medvék élőhelye csökkent, viszont megjelentek a kiváló élelmiszerpótléknak bizonyult háziállatok – a telepesek viszont meg akarták óvni az állataikat, azért méreggel és golyóval is egyre inkább pusztították a grizzlyket.
A kaliforniai grizzly felett a lélekharangot az ismétlőpuska 1848-as megjelenése, illetve az 1849-es kaliforniai aranyláz szólította meg: a bányászok tömegével vadászták a a veszélyesnek tartott állatot, amelynek ráadásul a meleg bundáját is fel tudták használni. Az utolsó ismert példány kilövése után még egy-két évig észleltek pár példányt a Sequioa Nemzeti Parkban, végül 1924-ben a fajt hivatalosan is kihaltnak nyilvánították.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: