
Egyre durvul a medvehelyzet Szlovákiában, 350 kilövést engedélyeztek
Öt év alatt közel háromszorosára nőtt a medve-ember találkozások, medvetámadások száma, túl sok a vadon élő medve, ezért a szlovák kormány ma lépett.
Öt év alatt közel háromszorosára nőtt a medve-ember találkozások, medvetámadások száma, túl sok a vadon élő medve, ezért a szlovák kormány ma lépett.
„Ahogy hallják, már jönnek is” – süteménnyel csalogatják, aztán nyílpuskával ejtik el az állatokat, amikből aztán kucsma készül. Sok más híresség után a videót narráló Stephen Fry is csatlakozott a tiltakozókhoz.
Egy friss kutatás szerint az állatok 1542 előtt főleg zöldséggel és gyümölccsel táplálkoztak, de amikor megjelent az ember és vele a háziállatok, két kézzel kaptak a lehetőségen.
Egy friss amerikai kutatás kimutatta, hogy azokban az államokban, ahol sok medvét látnak, idővel megjelenik a Nagylábú névre keresztelt mitikus lény is. Úgy tűnik, hogy nagyjából 900 medvénként lehet egy ilyen mitikus emberszabásúra számítani, ebből a kutató szerint lehetséges, hogy az emberek a medvéket nézik Nagylábúnak.
Az ősembereket általában állatok bőréből és szőréből készült ruhákban ábrázolják, pedig valójában nem sok ismeretünk van arról, hogyan fedték testüket elődeink. Kutatók most egy barlangi medvén ejtett sebek alapján fedték fel a kőkorszaki szőrmedivat lehetőségét.
Az emlősök közös őse feltehetően aludt téli álmot, de az ősember már nem rendelkezett a hibernáció képességével. Nagy kár, mivel az átmeneti hibernációval nemcsak a hideget és az éhséget lehetne leküzdeni, hanem olyan betegségek ellen is sikeresen fel lehetne venni a harcot, mint az Alzheimer-kór, az agyvérzés és a szívinfarktus.
Bár a két országban nem honos egyetlen mai medvefaj sem, viszont jelentős a kereslet a hagyományos ázsiai orvoslában gyógyszerként használt, ám kereskedelmi forgalomba évtizedek óta nem hozható medvekészítményekre, derül ki a hatósági lefoglalások, elkobzások jegyzőkönyveit elemző friss kutatásból.
A nagyragadozók visszatérésének áldásos ökológiai hatásairól készített szemléletes infografikát a WWF Magyarország. A természetvédelmi világalap fiókszervezete egy nemzetközi program keretében a farkasokkal, medvékkel, hiúzokkal való hosszú távú együttélés hazai jó példáit is összegyűjtötte.
A vadkamerás felvétel november végén készült a szlovák határ közelében, a lakott területekől távol.
Egy nemzetközi archeogenetikai kutatás arra az eredményre jutott, hogy a 40 ezer évvel ezelőtt Európát megszálló modern ember módszeres vadászhadjárata tüntette el a Földről a hatalmas, de békés Ursus spelaeust.
Kirándulás közben mindenféle jószággal összeakadhatunk, ma már medvével is. Alapvetően az állatokat érdemes békén hagyni, mert nem vágynak feltétlenül a találkozásra, sem a nyilvánosságra – úgyhogy a szelfizés például eszünkbe se jusson.