Félmillió köbmétert raktároztak el a Tiszán levonuló árhullámból a vízmegtartó tájhasználat beregi mintaterületén
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A WWF Magyarország Élő Folyók programjának kiemelt célterülete a Tisza magyarországi vízgyűjtője. A természetvédelmi szervezet évek óta együtt dolgozik a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal, valamint a helyi önkormányzatokkal és gazdálkodókkal a vízmegtartó tájhasználat kialakításán. Vagyis azon, hogy a klímaváltozással egyre tartósabb száraz időszakokra minél többet sikerüljön elraktározni az ár- és belvizekből a hullámterekben, a kiépített csatornákban és tározókban, nem utolsó sorban pedig a talajban.
A vízmegtartó tájhasználat egyik mintaterülete a 2015-ben elkészült Beregi árapasztó tározó és környéke.
Február 13-14-én a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a Tiszán levonuló téli árhullámból a saját kezelésében lévő tarpai tájgazdálkodási beeresztő műtárgyán keresztül vizet engedett a Beregi tározó vízrendszerébe, feltöltve a tápcsatornák egy részét – olvasható a WWF Magyarország közleményében.
A Tiszából kiengedett mintegy félmillió köbméternyi víz egy közel 7 kilométeres csatornaszakaszt, és a kapcsolódó mélyterületeket töltheti fel.
„Arra számítunk, hogy a vízbeeresztés javítja a csatornák közelében elhelyezkedő élőhelyek állapotát, illetve kedvező hatása lehet a gazdálkodásra is. A próbaüzem egyik célja, hogy a jövőben minél rendszeresebben kerülhessen sor ilyen vízkieresztésre a Tiszából, és ezzel ellensúlyozni lehessen a beregi táj szárazodását” – idézi a közlemény Kajner Pétert, az Élő Folyók program szakértője.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Ártéri erdőket állítanak vissza közel 2500 hektáron a Mura, a Dráva és a Duna mentén
A természetvédelmi beavatkozás a tervek szerint 54 kilométernyi mellékágat is visszacsatol az élő folyókhoz.
WWF: a rohamtempóban pusztított vizes élőhelyek szolgáltásainak éves értéke eléri az 58 ezermilliárd dollárt
A természetvédelmi világalap szakértői jelentése szerint a vízi ökoszisztémák a globális GDP 60 százalékának megfelelő összegű közvetlen és közvetett hasznot termelnek évente.
Öt magyar település, amely innovatív módszerekkel készül fel a klímaváltozásra
A természetes vízmegtartásra épülő technikákat alkalmazó községek példát mutatnak a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségekre való felkészülésben.