Közel 4 méter magas, II. Ramszeszt ábrázoló szoborra bukkantak az egyiptomi Hermopolisban
Egy egyiptomi-amerikai régészcsoport feltárta annak az ősi szobornak a felső részét, amely az időszámításunk előtti 13. században élt fáraó, II. (Nagy) Ramszeszt ábrázolja, és amelynek alsó felére majdnem száz évvel ezelőtt, 1930-ban bukkantak rá.
A kutatók a Kairótól mintegy 250 kilométerre délre fekvő ókori város, Hermopolis romjait vizsgálták, amikor rátaláltak a szobor eddig felfedezetlen felére. „Tudtuk, hogy ott lehet, de nem kerestük kifejezetten” – mondta a kutatás társvezetője, Yvona Trnka-Amrhein.
A 3,8 méter magas felső rész ülő pozícióban jeleníti meg a fáraót, aki kettős koronát és egy kobrát ábrázoló fejdíszt visel. A teljes szobor körülbelül 7 méteres lehetett, amikor felállították.
Trnka-Amrhein egyébként a papiruszok specialistája, aki a Harvardon egy olyan, nagyrészt elveszett görög regényről írta a disszertációját, amely egy fáraóról szólt. Kutatásai során 2022-ben jutott el Hermopolisba, „a görög papiruszok második legfontosabb lelőhelyére”, ahol az első nagyobb ásatást tartották a British Museum 1980-as években végzett terepmunkája óta.
A félszoborra idén januárban bukkantak rá, ám mivel az arccal a föld felé nézett, eleinte nem reménykedtek abban, hogy jó állapotú leletet találnak – a Nílus közelsége miatt a homokkőből vagy mészkőből készült alkotások nagy számban megsemmisültek Hermopolisban.
Amikor felállították, már volt ok az örömre: II. Ramszesz arca nagyon jól kivehető rajta, ráadásul kék és sárga pigment nyomaira is bukkantak, amelyek – a festékanyagokhoz kevert földdel együttes – elemzése a művészettörténeti szempontok mellett Egyiptom gazdaságáról is árulkodhat a kutatóknak.
Mivel a szobor alsó fele még mindig a helyszínen van, a kutatók javaslatot nyújtottak be a két darab újraegyesítésére. Amíg kiderül, ezt elfogadják-e, és ha igen, mi lesz a sorsa az újra összeállított szobornak, a kutatók folytatják a leletek vizsgálatát, és még idén publikálni szeretnék eredményeiket.
II. Ramszesz a modern kultúrát egyik legjobban megihlető fáraó volt: az ő görög nevét takarja Shelley leghíresebb versének címe (Ozymandias) és Mózes mellett ő a főszereplője három nagy hollywoodi filmnek is – az 1956-os Tízparancsolatban Yul Brynner, a 2014-es Exodus: Istenek és királyokban Joel Edgerton alakítja, míg 1998-ban animációs formában is megjelent a DreamWorks stúdió Egyiptom hercege című filmjében.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: