Egy egyiptomi-amerikai régészcsoport feltárta annak az ősi szobornak a felső részét, amely az időszámításunk előtti 13. században élt fáraó, II. (Nagy) Ramszeszt ábrázolja, és amelynek alsó felére majdnem száz évvel ezelőtt, 1930-ban bukkantak rá.

A kutatók a Kairótól mintegy 250 kilométerre délre fekvő ókori város, Hermopolis romjait vizsgálták, amikor rátaláltak a szobor eddig felfedezetlen felére. „Tudtuk, hogy ott lehet, de nem kerestük kifejezetten” – mondta a kutatás társvezetője, Yvona Trnka-Amrhein.

A 3,8 méter magas felső rész ülő pozícióban jeleníti meg a fáraót, aki kettős koronát és egy kobrát ábrázoló fejdíszt visel. A teljes szobor körülbelül 7 méteres lehetett, amikor felállították.

Trnka-Amrhein egyébként a papiruszok specialistája, aki a Harvardon egy olyan, nagyrészt elveszett görög regényről írta a disszertációját, amely egy fáraóról szólt. Kutatásai során 2022-ben jutott el Hermopolisba, „a görög papiruszok második legfontosabb lelőhelyére”, ahol az első nagyobb ásatást tartották a British Museum 1980-as években végzett terepmunkája óta.

A félszoborra idén januárban bukkantak rá, ám mivel az arccal a föld felé nézett, eleinte nem reménykedtek abban, hogy jó állapotú leletet találnak – a Nílus közelsége miatt a homokkőből vagy mészkőből készült alkotások nagy számban megsemmisültek Hermopolisban.

Amikor felállították, már volt ok az örömre: II. Ramszesz arca nagyon jól kivehető rajta, ráadásul kék és sárga pigment nyomaira is bukkantak, amelyek – a festékanyagokhoz kevert földdel együttes – elemzése a művészettörténeti szempontok mellett Egyiptom gazdaságáról is árulkodhat a kutatóknak.

Mivel a szobor alsó fele még mindig a helyszínen van, a kutatók javaslatot nyújtottak be a két darab újraegyesítésére. Amíg kiderül, ezt elfogadják-e, és ha igen, mi lesz a sorsa az újra összeállított szobornak, a kutatók folytatják a leletek vizsgálatát, és még idén publikálni szeretnék eredményeiket.

II. Ramszesz a modern kultúrát egyik legjobban megihlető fáraó volt: az ő görög nevét takarja Shelley leghíresebb versének címe (Ozymandias) és Mózes mellett ő a főszereplője három nagy hollywoodi filmnek is – az 1956-os Tízparancsolatban Yul Brynner, a 2014-es Exodus: Istenek és királyokban Joel Edgerton alakítja, míg 1998-ban animációs formában is megjelent a DreamWorks stúdió Egyiptom hercege című filmjében.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Több mint 3000 éves, színes falfestményre bukkantak egy egyiptomi nekropoliszban

Bodnár Zsolt tudomány 2021. november 4.

A kifogástalan minőségben fennmaradt falfestmény II. Ramszesz fáraó kincstárnokának sírját díszítette, és életének fontos jeleneteit ábrázolta – meg egy borjúvágást.

250 szarkofág, 150 bronzszobor, 9 méteres papirusz – elképesztő leletegyüttest tártak fel Szakkarában

Bodnár Zsolt tudomány 2022. május 31.

A bronzszobrok közül az egyiket valószínűleg az i. e. 3. évezredben élt Imhotep, az első ismert építész, orvos és mérnök tervezte; a szarkofágok múmiákat is tartalmaznak; a papiruszon pedig valószínűleg temetkezési szövegek olvashatók – lesz mit kiállítani a tervek szerint még idén nyitó Nagy Egyiptomi Múzeumban.

Tutanhamon sírkamrája elvezethet Nofertiti sírjához is

Kun Zsuzsi tudomány 2022. szeptember 26.

A sírkamrában talált rejtett hieroglifák arra utalnak, hogy Nofertiti Tutanhamon sírja mellett nyugszik, egy álfalak mögé rejtett helyiségben.