A Carl Sagan Intézet igazgatója szerint 5-10 éven belül rátalálhatunk a földönkívüli életre

A földönkívüli intelligencia keresését célzó tudományág (SETI) egyik legjelesebb képviselője a héten azt nyilatkozta a brit Telegraph lapnak, hogy az emberiség minden korábbinál közelebb áll ahhoz, hogy élet jeleit észlelje egy idegen bolygón, és ez elsősorban a James Webb űrtávcsőnek (JWST) köszönhető.

Lisa Kaltenegger, a Cornell Egyetemen működő Carl Sagan Intézet igazgatója szerint a 2021 decemberében útnak indított teleszkópot biológiai jelek, például élőlények által előállított metángáz észlelésére is tervezték, aminek köszönhetően a világűr felfedezésének aranykorába léptünk, és „idegen világok ezrei sorakoznak előttünk, amiket immár vizsgálni is tudunk”.

A kutató – sok más pályatársával együtt – a Trappist–1 nevű vörös törpe csillagot övező bolygórendszert tartja a legizgalmasabbnak, a mindössze 40 fényév távolságban található rendszerről ugyanis azt tartják, hogy vizet és potenciálisan életet rejthet – a rendszerben több bolygó is az úgynevezett lakható zónában van, ami lehetővé teszi, hogy folyékony víz alakuljon ki rajtuk.

A tőlünk 39 fényévre lévő Trappist-1 bolygórendszer a saját naprendszerünkkel összehasonlításban. A Trappist-1 parányi vörös törpe csillaga körül keringő hét, Földhöz hasonló méretű kőzetbolygó közül három a csillaga lakhatósági zónájában lehet.
photo_camera A tőlünk 39 fényévre lévő Trappist-1 bolygórendszer a saját naprendszerünkkel összehasonlításban. A Trappist-1 parányi vörös törpe csillaga körül keringő hét, Földhöz hasonló méretű kőzetbolygó közül három a csillaga lakhatósági zónájában lehet. Illusztráció: NASA/JPL-Caltech

„A következő 5-10 éven belül jó esélyünk van arra, hogy gázokat találjunk ezeken a világokon, és hogy rájöjjünk, rejtenek-e biológiai jeleket” – mondta az osztrák származású Kaltenegger. „Ha az élet mindenhol jelen van, akkor eben a rendszerben is ott lehet. Elképzelhető, hogy száz vagy ezer rendszert kell megfigyelnünk, mielőtt életet találunk, de az is lehet, hogy elég lesz csak ezt az egyet vizsgálnunk.”

Kaltenegger azt is elmondta, hogy a SETI-közösségben nem igazán örülnek az olyan bombasztikus állításoknak, amik az elmúlt néhány évben reneszánszát élő ufóvadászatot jellemzik. Az amerikai kongresszusi meghallgatáson például elhangzott, hogy a kormányzat idegen járműveket és földönkívüli tetemeket vizsgált az elmúlt évtizedekben – Kaltenegger elmondta, minden sokkal egyszerűbb volna, ha ezek igazak lennének, de a valóság az, hogy a JWST-hez hasonló űrtávcsövek és a biokémiai jelek kutatása jelentik az emberiség legjobb eszközeit a földönkívüli élet keresésére.

A NASA technikusai a James Webb 18 elemből álló főtükrét vizsgálják 2016-ban
photo_camera A NASA technikusai a James Webb 18 elemből álló főtükrét vizsgálják 2016-ban Fotó: NASA

Hozzá kell tenni, hogy a James Webb űrtávcsővel végzett megfigyelések tavaly nyári eredményei alapján a Trappist–1 rendszer egyik bolygóján valószínűleg nincs számottevő légkör, ami annak az esélyeit is csökkenti, hogy a többi bolygón létezhetne élet.