Már Bulgária is lehagyta Magyarországot, az EU abszolút sereghajtói lettünk egy főre jutó fogyasztásban
Az Európai Unió polgárainak jólétére és életszínvonalára utaló fogyasztási adatokat az elmúlt években leginkább olyan cikkekben láthattuk viszont, amelyek címe azt emelte ki, hogy éppen mely tagállamokat előzzük még meg a listán. 2020-ban például Horvátország és Bulgária, 2022-ben már csak Bulgária kullogott Magyarország mögött, de az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat friss adatai szerint most már nem nagyon kell hátrafelé nézegetnünk: Bulgária is lehagyta hazánkat.
Az Eurostat által használt vásárlóerő-egységben kifejezett valós egyéni fogyasztás 2023-as számai azt mutatják, hogy az Európai Unió 27 tagállamainak átlagát a legnagyobb jóléttel jellemzett ország, Luxemburg 38 százalékkal múlja felül, míg a legutolsó helyen álló Magyarországon 30 százalékkal alacsonyabb az életszínvonal az átlagnál.
A valós egyéni fogyasztás (actual individual consumption, AIC) magában foglal minden olyan árut és szolgáltatást, amit az adott ország polgárai igénybe vesznek, függetlenül attól, hogy azt közvetlenül vásárolták meg, vagy valamilyen állami közszolgáltatás (pl. oktatás, egészségügy) révén jutottak hozzá. Mivel mindezt vásárlóerő-paritáson számolják, vagyis az adatok az egyes országok árszintjét is figyelembe veszik, az AIC-t tartják a háztartások anyagi jólétének legpontosabb mérőszámának – tehát ez mutatja meg leginkább, hogy az emberek mennyire élnek jól, mennyire jönnek ki a fizetésükből.
A 2004 óta csatlakozott EU-tagállamok között egyedül Szlovénia mutatott kisebb növekedést a háztartások fogyasztásában, de hozzá kell tenni, hogy délnyugati szomszédunk indult a legmagasabb szintről, az EU-átlag 82 százalékáról – most 87 százalékon állnak. Bár Magyarország 2004-ben még a harmadik legjobb mutatóval rendelkezett a 11 ország közül (64%), húsz év alatt csak 6 százalékponttal tudta növelni a relatív helyzetét.
Eközben Románia 40-ről 89 százalékra, Bulgária szintén 40-ről 73 százalékra, Lettország 50-ről 75 százalékra, Szlovákia 58-ról 75 százalékra, Horvátország pedig 60-ról 78 százalékra növelte a háztartások fogyasztását az uniós átlaghoz képest – hogy az igazi nagyágyúkról, például Litvániáról (58 → 92%), Lengyelországról (57 → 86%) vagy Csehországról (74 → 81%) ne is beszéljünk.
Kiss Ambrus politológus korábban így értelmezte az Eurostat fogyasztási adatait a Qubitnek:
„A nagyon tehetősek sem tudnak sem Magyarországon, sem máshol két liter tejnél, 5-10 tojásnál vagy egy kiló krumplinál többet megenni egységnyi idő alatt, legfeljebb jobb minőségű termékeket vesznek. A luxusjavak kereslete vagy a megtakarítási kedv persze nőhet valamelyest a bevétellel, de a statisztikai mérőszámok inkább a szélesebb alsó társadalmi rétegek fogyasztási képességét tükrözik a gazdagabb és a szegényebb tagállamokban egyaránt.
Így aztán az Eurostat adatsorából az látszik, hogy Magyarországon nemhogy a gazdag európai uniós tagállamokhoz képest, de a régió többi országához képest is olyan rossz a bérszínvonal, hogy még az elfogadható táplálkozás és a mindennapi szükségletekről való gondoskodás szintje sem tud növekedni.”
A gazdasági termelést mutató bruttó hazai terméket (GDP) tekintve már több államot is megelőz Magyarország; az egy főre jutó GDP rangsorában a három sereghajtó Bulgária (az EU-átlag 64 százaléka), Görögország (67%) és Lettország (71%).
Kiss Ambrus az egy főre eső GDP és az egyéni fogyasztás mértéke közötti eltérésekről elmondta, abból is adódhatnak, hogy a GDP-ben benne vannak azok a bevételek is, amelyek nem az adott országban termelődtek meg, mégis ott adóznak. A leányvállalatokkal is rendelkező nemzetközi nagyvállalatoknál például bevett gyakorlat, hogy olyan országokba igyekeznek átszervezni az adózást, ahol erre – legalábbis számukra – kedvezőbbek a feltételek. Ennek köszönhető például az óriási eltérés az egyaránt adóparadicsomnak tartott Luxemburg vagy Írország esetében.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
