3200 éve állig felfegyverzett harcosok lepték el Európa északi területeit
A tudomány jelenlegi állása szerint az időszámítás előtt 1250 körül a mai Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományában található Tollense-völgyben vívott csata volt a bronzkori Európa legnagyobb fegyveres összecsapása. A 2008-ban megkezdett régészeti feltárások tömeges öldöklés nyomait azonosították, az eddig előkerült mintegy 150 csontváz és a fegyverek, köztük a csontokba ékelődött nyílhegyek vizsgálata alapján mostanáig csak azt lehetett tudni, hogy az akár több ezer harcost is felvonultató csatában a helyiek csaptak össze idegen megszállókkal – írja a Science.
Mecklenburg-Elő-Pomeránia régészeti hivatalának kutatócsoportja az Antiquity folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányában azt állítja, hogy a Tollense-völgyben a mai Bajorország területén élő népek inváziós serege találkozott a helyi törzsek harcosaival. A kutatók 4743 közép- és észak-európai bronzkori nyílhegy összehasonlító elemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenleg a legkorábbi európai ütközetnek tartott Tollense-i csatához hasonlóan véres fegyveres konfliktusok Európa észak-nyugati területein rendszeresen előfordultak a bronzkorban.
A kutatók még nem találtak választ arra az alapkérdésre, hogy mi volt az oka az inváziós hullámnak, az viszont tudható, hogy az időszámítás előtti 13. században Közép- és Dél-Európában sorra épültek az erődített települések. Az utóbbi állandó fenyegetettséget és általánossá váló hadiállapotot feltételez, valamint azt, hogy a korábbi lakóhelyükről kiszorított fegyveres népcsoportok, állig felfegyverzett harcosok szállták meg Európa északi területeit.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: