A globális felmelegedés következménye, hogy egyre inkább nő a Föld középhőmérséklete, ez a növekedés azonban évszakonként és régiónként eltérő lehet. Az éghajlatváltozás hatására a téli hőmérsékletek látványosabban emelkednek, mint a nyáriak, ami különösen a magasan fekvő területeken jelenti a megszokott környezeti feltételek felborulását, írja a New Scientist.

Gleccserek olvadnak el, megszűnnek a talajmenti fagyok, az abban tárolt karbonszármazékok pedig kiszabadulnak és a légkörbe kerülnek. Az üvegházhatású gázok felszaporodása ördögi körbe kergeti a bolygót: minél több van belőlük a légkörben, annál jobban melegszik tovább a Föld.

Ning Ling, a kínai Lanzhou Egyetem munkatársa és kollégái a Tibeti-fennsíkon egy kísérleti területen vizsgálták a melegítés hatását a talajra. A kutatás eredményeképp megállapították, hogy a felmelegedés a talajban található mikrobák szénfelhasználásán keresztül hathat a felmelegedésre. 10 éven keresztül, 2011 és 2020 között háromféle melegítési stratégiát alkalmaztak, az egyik részen igyekeztek a jelenlegi felmelegedés évszakok szerinti különbségeit is figyelembe venni. Ezért nyáron csak 0,5-0,8 Celsius-fokos, télen viszont több mint 2 Celsius-fokos melegedést idéztek elő.

Ebben az esetben a talajmenti mikrobák aktivitása jelentős mértékben zuhant, ami miatt a talajban található szenet sem használták fel túl hatékonyan. A kutatók szerint a talaj szénmegkötő képessége a felmelegedés hatására romlani fog, ez pedig még több üvegházhatású gáz felszabadulását eredményezheti a jövőben.

Az eredmények azonban nem tekinthetők minden típusú talaj esetén érvényesnek, a Tibeti-fennsík talaját ugyanis ridegnek lehet tekinteni. Más típusú talajok egész máshogy reagálhatnak a melegedésre, az viszont jól látszik a mérési adatok alapján, hogy a magasabban fekvő területek nagyobb veszélynek vannak kitéve a melegedés hatására.