Ma a világ 30 százalékát éri extrém aszály, az 1980-as években ez csak 5 százalék volt

A Lancet Countdown on Health and Climate Change szaklap frissen kiadott 2024-es jelentése szerint az 1980-as évek óta megháromszorozódott az aszály által sújtott globális terület, és így jelenleg a Föld szárazföldi területeinek közel felét, 48 százalékát érinti szárazság évente legalább egy hónapig. Ez az arány négy évtizeddel ezelőtt mindössze 15 százalék volt. Extrém, legalább három hónapig tartó aszályt tavaly a világ 30 százalékában tapasztaltak, szemben az 1980-as évek 5 százalékos átlagával.

Az extrém aszály azt takarja, amikor több hónapon át nagyon alacsony a lehulló csapadék mennyisége és/vagy túl nagy a talaj és a növények párolgásának mértéke. Ezek komoly veszélyt jelentenek a vízhez való hozzáférésre, a mezőgazdaságra, az energiaellátásra és az általános közegészségügyre. Az aszályok intenzitása a jelentés szerint leginkább Dél-Amerikában, a Közel-Keleten és Északkelet-Afrikában növekszik, így például olyan globális fontosságú ökoszisztémákra is kihat, mint Amazónia vidéke.

Az aszályon túl az extrém csapadékkal járó időjárási események száma is növekszik a világ 61 százalékán – ismert, hogy az éghajlatváltozás felerősíti ezeket a ciklusokat. A felmelegedő óceánok fokozzák a párolgást, míg a melegebb levegő több nedvességet tart meg, ami intenzív felhőszakadásokhoz vezet a szárazföld fölé érve. A száraz és árvizes időszakok változó ciklusait tovább erősíti, hogy az aszály miatt kiszáradt, megkeményedett talaj nem képes elnyelni a hirtelen lehulló csapadékot. Mindezek a mezőgazdaságra is kihatnak, és így fokozzák az élelmiszerellátás bizonytalanságát.

Ez a változás a jelentés szerint a 65 év felettiek körében a hőség okozta halálesetek számát 167 százalékkal növelte az 1990-es évek óta, és olyan betegségek szélesebb terjedését könnyítette meg a világban, mint a meleg időjárást kedvelő, pocsolyákban szaporodó szúnyogok által terjesztett malária vagy dengue-láz.

Tavaly 151 millióval kevesebb ember jutott megfelelő mennyiségű élelemhez, nőtt az alultápláltság mértéke, de még a porviharok okozta légszennyezés is. A klímaváltozás emellett olyan következményekkel is jár, amelyekre nehezebb előre felkészülni: Szíria északkeleti részén például az aszály kiszárította a folyókat, így a lakosok elkezdtek kutakat ásni, a szennyezett talajvízzel való mosakodás azonban bőrbetegségek terjedéséhez vezetett, míg a fogyasztása hasmenéssel járó nyavalyákat okoz.

Az emberi áldozatokon túl az extrém időjárási eseményekből eredő gazdasági veszteségek is elképesztők: a becslések szerint 2019 és 2023 között évente 227 milliárd dollárt tettek ki, ami nagyjából éppen annyi, mint Magyarország teljes GDP-je.

A jelentés szerzői szerint megoldást csak az jelenthet, ha a világ kormányai és vállalatai nem támogatnák továbbra is több ezer milliárd dollárral a fosszilis tüzelőanyagokkal dolgozó iparágakat, és növelnék az alulfinanszírozott zöldenergia-beruházásokat, valamint a legszegényebb államok támogatásához szükséges alapok költségvetését. Ehhez szerintük megvannak a források, csak fokozni kell az átcsoportosítás ütemét – ez nemcsak életeket menthet, de a bolygót is védi és a gazdaságokat is fellendítheti.

***

Rendkívül izgalmas témát, az alvás és az álmodás folyamatát, valamint ezeknek a memóriánkra, a biológiai óránkra, sőt az egészségünkre és a betegségeinkre gyakorolt hatását vizsgáljuk a novemberi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizedik Qubit Live-on.

Velünk lesz Bódizs Róbert pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese, Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika Epilepszia Centrumának vezetője és Ella Krisztina molekuláris biológus, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének kutatója. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!