Nyílt levelet tett közzé a svájci székhelyű Római Klub az ENSZ éppen zajló klímacsúcsáról, amelyben az azt aláírók a megbeszélések mielőbbi reformját követelik. A klímacsúcsot idén Azerbajdzsánban, Bakuban tartják, amit az ország ugyan hatalmas megtiszteltetésnek nevez, az esemény honlapján pedig szerepelnek Azerbajdzsán saját klímacéljai is, de a levél szerint helytelen olyan országban tartani a tárgyalásokat, ahol csak névlegesen értenek egyet a COP célkitűzéseivel, valójában nem.

Néhány nappal ezelőtt Ilham Alijev azeri elnök élénken kritizálta a nyugatot, amiért álhíreket terjeszt az ország emissziójával kapcsolatban, és azt mondta, hogy egyetlen országnak sem kell szégyellnie magát a természeti kincsei miatt, az azeri olaj pedig Isten ajándéka, amivel nem bűn kereskedni.

António Guterres ENSZ-főtitkár abszurdnak nevezte, hogy Alijev pont a klímacsúcson hirdeti az olaj nagyszerűségét, de ennek is meg lehet a magyarázata: a BBC birtokba jutott anyagok alapján erősen gyanítható, hogy Azerbajdzsán vezető tisztségviselői a klímacsúcsot új olajüzletek nyélbe ütésére használják ki.

Itt az ideje tenni valamit

A nyílt levél szerint (amelyet mások mellett Ban-ki Moon egykori ENSZ-főtitkár is aláírt) már Azerbajdzsán álláspontja is problémás, de maguk a klímacsúcsok sem kínálnak feltétlenül megoldást a rajtuk tárgyalt problémákra, legalábbis jelenlegi formájukban biztosan nem. A klímaváltozás egyszerűen túl gyorsan zajlik, a tárgyalások eddigi ráérős tempója pedig nem teszi lehetővé, hogy időben sikerüljön megoldani az általa támasztott kihívásokat – áll a levélben.

Johan Rockström klímakutató szerint, aki szintén aláírta a levelet, szintén nagy a baj, bár az elmúlt harminc év tárgyalásait gyümölcsözőnek nevezte. Rockström arra hívta fel a figyelmet, hogy a levéllel nem azt akarták üzenni, hogy a COP felesleges lenne: éppen ellenkezőleg, most nagyobb szükség van rá, mint valaha, de az elhúzódó megbeszélések után legfőbb ideje cselekedni is.

Hét pont

A levélben hét pontban foglalták össze, hogy min kellene változtatni a hatékonyabb klímatárgyalások érdekében:

• jobban meg kellene válogatni, hogy kinek ítélik oda a soros elnökséget,
• hatékonyabbá kell tenni a tárgyalásokat,
• javítani kell a döntések implementációján és az elszámoltathatóságon,
• jobban nyomon kell követni a klímacélokra szánt támogatások sorsát,
• nagyobb figyelmet kell fordítani a hiteles tudományos forrásokra,
• fel kell ismerni a szegénység, az egyenlőtlenség és a bolygó instabilitása közötti összefüggéseket,
• a tárgyalásokon hasonló számban kell jelen lenniük a különböző érdekképviseleteknek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ürge-Vorsatz Diána: Képmutató volt a dubaji klímacsúcs, de legalább az egész világ odafigyelt rá

CEU Határtalan tudás podcast 2023. december 30.

Elbuktuk-e már a másfélfokos klímacélt? Mit érnek a mostani bejelentések? És valóban radiátorokkal kellett melegíteni a túlhűtött dubaji szobákat? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Ürge-Vorsatz Diána számol be a dubaji klímacsúcson szerzett tapasztalatairól.

Történelmi pillanat a klímacsúcson: a világ országai megegyeztek a fosszilis tüzelőanyagokról történő átállásról

Tóth András gazdaság 2023. december 13.

Az utolsó pillanatban összehozott klímaegyezmény értelmében az országok vállalják, hogy átállnak a káros kibocsátással járó szén, olaj és földgáz felhasználásáról, hogy 2050-re elérjék a globális nettó zéró kibocsátást.

Klímakrízis, klímakatasztrófa, klímaszorongás: beszélnünk kell az éghajlatváltozásról, de nem mindegy, hogyan

Dippold Ádám tudomány 2023. december 9.

Dubajban még tart az ENSZ éghajlat-változási konferenciája, ahol sokan és sokat beszélnek a klímáról. De a vakvilágba beszélni nem elég: sokat számít, hogy milyen szavakat használnak, és hogyan tudósít a média a történtekről.