Hétfön, december 9-én jelent meg az ENSZ első elsivatagosodási jelentése.

Az 1994-es elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény (United Nations Convention to Combat Desertification, UNCCD) égisze alatt a probléma globális feltérképezésére 2013-ban életre hívott tudományos grémium (Science-Policy Interface, SPI) évtizedes munkáját összefoglaló több, mint 150 oldalas dokumentum kíméletlenül szembesíti a valósággal a világot – mindenekelőtt a tagországok döntéshozóit.

A brit Guardian hétfői szemléje szerint az anyagból kiderül, hogy 2020-ban már Föld lakosságának mintegy 30 százaléka, vagyis nagyjából 2,3 milliárd ember élt az elsivatagosodott vagy visszafordíthatatlanul kiszáradó régiók valamelyikében, míg az arányuk 1990-ben a globális népesség 22,5 százalékára rúgott. Afrika lakóinak fele pedig már ma is ilyen súlyosan vízhiányos vidékeken él. A jelentés kiemeli, hogy 2100-ra a szárazsággal sújtott területeken élők száma duplájára nő, ha minden így megy tovább, vagyis jócskán a vállalt mennyiségek alatt marad az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogása.

A jelentés az eddigi és a várható globális aszálykárokra is részletesen kitér. Ezek szerint az afrikai országok együttes GDP-jének 12 százaléka vált semmivé a szárazság miatt az 1990 és 2015 közötti években. A kilátások rövid távon sem rózsásak: az évtized végére Afrika a GDP-jének mintegy 16 százalékát is elvesztheti, de Ázsia közös GDP-je is kevesebb lesz legalább 7 százalékkal.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ma a világ 30 százalékát éri extrém aszály, az 1980-as években ez csak 5 százalék volt

Bodnár Zsolt tudomány 2024. október 30.

A Lancet klímafolyóiratának 2024-es jelentése szerint a hosszú szárazság és a villámárvizek halálos ciklusainak fokozódását csak úgy lehet megállítani, ha a világ nem tömi ki több pénzzel a fosszilis ipart.

Nem esőerdőként ugyan, de átalakíthatja az afrikai klímát a szaharai Nagy Zöld Fal

Vajna Tamás tudomány 2021. február 12.

Eredetileg erdősítés volt a cél, mégsem sikerült dzsungelt telepíteni a sivatagba. Az elmúlt másfél évtizedben ugyanakkor jelentős és kedvező ökológiai változások mentek végbe a Száhel-övezetben.

ENSZ: Már nem elég csökkenteni a kibocsátást, át kell térni a klímatudatos gazdálkodásra és étrendre

Balázs Zsuzsanna tudomány 2019. augusztus 9.

Jelentősen súlyosbítja az éghajlatváltozás negatív hatásait a földművelés és élelmiszer-előállítás jelenlegi gyakorlata. Ha az emberiség nem változtat a hagyományos módszerein, elsivatagosodással, víz- és élelmiszerhiánnyal és a klímaváltozás további fokozódásával kell számolnia – derül ki az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentéséből.