2,3 milliárd ember él a Föld kiszáradó vagy már kiszáradt régióiban az ENSZ elsivatagosodási jelentése szerint
Hétfön, december 9-én jelent meg az ENSZ első elsivatagosodási jelentése.
Az 1994-es elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény (United Nations Convention to Combat Desertification, UNCCD) égisze alatt a probléma globális feltérképezésére 2013-ban életre hívott tudományos grémium (Science-Policy Interface, SPI) évtizedes munkáját összefoglaló több, mint 150 oldalas dokumentum kíméletlenül szembesíti a valósággal a világot – mindenekelőtt a tagországok döntéshozóit.
A brit Guardian hétfői szemléje szerint az anyagból kiderül, hogy 2020-ban már Föld lakosságának mintegy 30 százaléka, vagyis nagyjából 2,3 milliárd ember élt az elsivatagosodott vagy visszafordíthatatlanul kiszáradó régiók valamelyikében, míg az arányuk 1990-ben a globális népesség 22,5 százalékára rúgott. Afrika lakóinak fele pedig már ma is ilyen súlyosan vízhiányos vidékeken él. A jelentés kiemeli, hogy 2100-ra a szárazsággal sújtott területeken élők száma duplájára nő, ha minden így megy tovább, vagyis jócskán a vállalt mennyiségek alatt marad az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogása.
A jelentés az eddigi és a várható globális aszálykárokra is részletesen kitér. Ezek szerint az afrikai országok együttes GDP-jének 12 százaléka vált semmivé a szárazság miatt az 1990 és 2015 közötti években. A kilátások rövid távon sem rózsásak: az évtized végére Afrika a GDP-jének mintegy 16 százalékát is elvesztheti, de Ázsia közös GDP-je is kevesebb lesz legalább 7 százalékkal.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: