Balázs Zsolt szabadúszó fotográfus kötetbe rendezte a viharos sebességgel kiszáradó magyar Alföldön élőkről készült felvételeit, amelyekből az is kiderül, hogy közösségi összefogással meg lehet fékezni az ökológiai katasztrófát.
Az egyre égetőbbé váló aszályhelyzet megoldásának kulcsa egyértelműen a tájhasználat-váltás, állítja a Vízválasztó Mozgalom.
A december 9-én publikált dokumentum több, mint 150 oldalon szembesíti az emberiség szerencsésebb részét a valósággal, ami paradigmaváltás nélkül gyorsulva durvul már rövid távon is.
A gazdálkodókból, ökológusokból, környezet- és vízügyi mérnökökből álló társaság szerint az egyre égetőbb magyarországi vízhiány oka a nem megfelelő vízgazdálkodás, pedig létezik a tradíciók megújításán alapuló, korszerű megoldás.
Balázs Zsolt fotográfus a jászkarajenői pusztákon dolgozó civil közösség szó szerint kézi erővel végzett munkáját dokumentálta a hőhullám előtti utolsó napokban.
Timár Gábor, Jakab Gusztáv és Székely Balázs koncepciója szerint a természetes vízjárás és vízborítás részleges visszaállításával a nyári csapadékhiány égető problémája is megoldódna.
A szabadúszó Balázs Zsolt fotóit, amelyeken a klímaváltozás és a fenntarthatatlan vízgazdálkodás alföldi következményei láthatók, november közepén a Gyöngyösön megrendezett Európai Agrárökológiai Fórumon is kiállították.
Október 24-én nyílik a klímaváltozás regionális hatásait bemutató tárlat, az Észleletek, ahol Kállai Márton fotóriporter a látványos helyett a hitelesre utazott, és az Ökológiai Kutatóközpont tudósait hívta segítségül fotósorozatához.
Azt igyekeztek megtudni, hogy az agrártárcának van-e bármilyen terve arra, hogy az Alföld ne száradjon végképp sivataggá – a tavalyi aszály óta ugyanis nem történt komoly előrelépés.
A Kanári-szigeteken különleges hálókkal fogják be a ködcseppeket a tudósok, hogy ezzel a nedvességgel is próbálják segíteni a hónapok óta aszállyal küszködő Spanyolországot. Az Ibériai-félszigeten szinte sivatagi állapotok uralkodnak, és ezen is keveset enyhít, hogy a héten már oda is megérkezett az eső.
A gazdálkodókból, ökológusokból, környezet- és vízügyi mérnökökből álló társaság szerint az egyre égetőbb vízhiány oka a nem megfelelő vízgazdálkodás, pedig létezik a tradíciók megújításán alapuló korszerű megoldás.
Eredetileg erdősítés volt a cél, mégsem sikerült dzsungelt telepíteni a sivatagba. Az elmúlt másfél évtizedben ugyanakkor jelentős és kedvező ökológiai változások mentek végbe a Száhel-övezetben.
Jelentősen súlyosbítja az éghajlatváltozás negatív hatásait a földművelés és élelmiszer-előállítás jelenlegi gyakorlata. Ha az emberiség nem változtat a hagyományos módszerein, elsivatagosodással, víz- és élelmiszerhiánnyal és a klímaváltozás további fokozódásával kell számolnia – derül ki az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentéséből.