Egyre több szaharai por kerül át Európa légterébe
Ahogy a Szahara sivataga egyre inkább terjed, fel kell készülni arra, hogy a port egyre növekvő mértékben terítik szét a szelek Európa légkörében is.
elsivatagosodás
Az ország szinte teljes kiszáradása kellett ahhoz, hogy az agrárkormányzat szóba álljon az évek óta paradigmaváltást sürgető vízválasztókkal
A képviselőházban rendezett Vízválasztó III. Konferencián újra a tájba integrált vízvisszatartási rendszer megvalósításának lehetőségei kerültek terítékre. Ezúttal a kormányzat is képviseltette magát.
„Éveken át fotóztam a pusztulatot”
Balázs Zsolt szabadúszó fotográfus kötetbe rendezte a viharos sebességgel kiszáradó magyar Alföldön élőkről készült felvételeit, amelyekből az is kiderül, hogy közösségi összefogással meg lehet fékezni az ökológiai katasztrófát.
Egy hektárnyi föld öntözése négy-öt hektárt szárít ki, így Magyarországon a művelhető terület 93 százalékán sivatag lenne
Az egyre égetőbbé váló aszályhelyzet megoldásának kulcsa egyértelműen a tájhasználat-váltás, állítja a Vízválasztó Mozgalom.
2,3 milliárd ember él a Föld kiszáradó vagy már kiszáradt régióiban az ENSZ elsivatagosodási jelentése szerint
A december 9-én publikált dokumentum több, mint 150 oldalon szembesíti az emberiség szerencsésebb részét a valósággal, ami paradigmaváltás nélkül gyorsulva durvul már rövid távon is.
Két tevével és egy zsiráffal vonultak az Agrárminisztérium elé csütörtökön a zöld gerillák
A gazdálkodókból, ökológusokból, környezet- és vízügyi mérnökökből álló társaság szerint az egyre égetőbb magyarországi vízhiány oka a nem megfelelő vízgazdálkodás, pedig létezik a tradíciók megújításán alapuló, korszerű megoldás.
Központi megoldás híján önkéntes vízőrzők próbálják megtartani a vizet a Homokhátság széli pusztákon
Balázs Zsolt fotográfus a jászkarajenői pusztákon dolgozó civil közösség szó szerint kézi erővel végzett munkáját dokumentálta a hőhullám előtti utolsó napokban.
Az ELTE kutatói a folyószabályozások előtti állapotok visszaállításával fékeznék meg az Alföld elsivatagosodását
Timár Gábor, Jakab Gusztáv és Székely Balázs koncepciója szerint a természetes vízjárás és vízborítás részleges visszaállításával a nyári csapadékhiány égető problémája is megoldódna.
Megdöbbentő fotósorozat mutatja be, hogyan sivatagosodik el a Homokhátság
A szabadúszó Balázs Zsolt fotóit, amelyeken a klímaváltozás és a fenntarthatatlan vízgazdálkodás alföldi következményei láthatók, november közepén a Gyöngyösön megrendezett Európai Agrárökológiai Fórumon is kiállították.
Az egyedi magyar puszta lassan olyanná válik, mint bármelyik észak-amerikai préri
Október 24-én nyílik a klímaváltozás regionális hatásait bemutató tárlat, az Észleletek, ahol Kállai Márton fotóriporter a látványos helyett a hitelesre utazott, és az Ökológiai Kutatóközpont tudósait hívta segítségül fotósorozatához.
Kecskével vonultak az Agrárminisztérium elé a Zöld Gerillák
Azt igyekeztek megtudni, hogy az agrártárcának van-e bármilyen terve arra, hogy az Alföld ne száradjon végképp sivataggá – a tavalyi aszály óta ugyanis nem történt komoly előrelépés.
Ködcseppekkel, imával és vízkorlátozással is küzdenek a hónapok óta sújtó aszály ellen Spanyolországban
A Kanári-szigeteken különleges hálókkal fogják be a ködcseppeket a tudósok, hogy ezzel a nedvességgel is próbálják segíteni a hónapok óta aszállyal küszködő Spanyolországot. Az Ibériai-félszigeten szinte sivatagi állapotok uralkodnak, és ezen is keveset enyhít, hogy a héten már oda is megérkezett az eső.
A Szabadság térre terelt tevékkel figyelmeztetnek Magyarország elsivatagosodásának veszélyeire a Zöld Gerillák
A gazdálkodókból, ökológusokból, környezet- és vízügyi mérnökökből álló társaság szerint az egyre égetőbb vízhiány oka a nem megfelelő vízgazdálkodás, pedig létezik a tradíciók megújításán alapuló korszerű megoldás.
Nem esőerdőként ugyan, de átalakíthatja az afrikai klímát a szaharai Nagy Zöld Fal
Eredetileg erdősítés volt a cél, mégsem sikerült dzsungelt telepíteni a sivatagba. Az elmúlt másfél évtizedben ugyanakkor jelentős és kedvező ökológiai változások mentek végbe a Száhel-övezetben.
ENSZ: Már nem elég csökkenteni a kibocsátást, át kell térni a klímatudatos gazdálkodásra és étrendre
Jelentősen súlyosbítja az éghajlatváltozás negatív hatásait a földművelés és élelmiszer-előállítás jelenlegi gyakorlata. Ha az emberiség nem változtat a hagyományos módszerein, elsivatagosodással, víz- és élelmiszerhiánnyal és a klímaváltozás további fokozódásával kell számolnia – derül ki az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentéséből.