A fotoszintézis hatékonyságát felturbózó gént azonosítottak amerikai kutatók
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A Developmental Cell folyóirat a napokban közölte azt a mezőgazdasági áttörést ígérő kutatási eredményt, amely szerint a nyárfák (Populus) nemzettségének egyik Észak-Amerikában honos fajában sikerült azonosítani a fotoszintézist meggyorsító gént.
Az Illinoisi Egyetem kutatói terepi viszonyok között vizsgálták, hogy miféle genetikai srófra jár a laboratóriumokkal ellentétben a valóságban a domborzati és légköri viszonyok függvényében folyamatosan változó megvilágításhoz igazodni kénytelen fotoszintézis – írja a Sci News. Az élettani és genetikai vizsgálatok kedvelt modellnövényeként is ismert Populus trichocarpa szabadon élő, egy növénytársulást alkotó ezer példányából vett minták genomikai elemzésével végül sikerült BOOSTER (BSTR) néven azonosítani azt a nyárfa nemzettség fajait jellemző gént, amelynek expressziója befolyásolja a fotoszintetikus aktivitást, és ezen keresztül az egyed növekedési potenciálját.
A kutatók a szabadföldi kísérletekben azt találták, hogy a BOOSTER magasabb expressziójával rendelkező genotípusok adott időtartam alatt akár 37 százalékkal is magasabbra nőttek, mint növénytársuláshoz tartozó, ugyanehhez a fajhoz tartozó azonos korú társaik.
A kutatók a megfelelő génszerkesztési eljárással a szintén modellnövényként ismert lúdfű (Arabidopsis thaliana) genomjába is beiktatták a BOOSTER-t, aminek hatására, ha valamivel szerényebb mértékben, de szintén jelentősen megugrott a magtermelés és a biomasszaként hivatkozott növényi részek növekedési üteme és mennyisége.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Az utcai világítás „megkeményíti” a fák leveleit, tovább csökkentve ezzel biodiverzitást
Pekingi kutatók a fényszennyezés hatását vizsgálták.
Génmódosított fákat ültettek az USA-ban, hogy még több szén-dioxidot meg tudjanak kötni az erdők
Most még csak pár nyárfacsemetét ültettek, de 1200 hektárnyi erdőre van már szerződése a Living Carbon projektjének, ami 27 százalékkal növelheti a fák fotoszintetizáló képességét.
Miért maradnak zöldek a fenyőfák télen, ha ilyenkor nem is fotoszintetizálnak?
Egy nemzetközi kutatócsoport svédországi erdeifenyőket vizsgált három éven keresztül, hogy kiderítse, mi is történik a tűlevelekben.