„A kínai hitelnek politikai üzenete van, de gazdasági tétje nincs”
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Forró témává vált a magyar gazdaság drámai helyzete: újabbnál újabb lehangoló adatok jöttek ki az elmúlt hetekben, amik mind azt mutatják, hogy nem jó pályán mozgunk. A legtöbb szakértő makrogazdasági oldalról közelít, ezért mi most egy befektetési szakemberrel, Szabó Balázzsal, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatójával alulnézetből, a mikroszint felől kerestük a magyarázatokat. A beszélgetést Szabó Attila, a Qubit állandó szerzője vezette.
Az adásból kiderül, hogy
- a valódi problémáink nem a mostani útvesztésből fakadnak, hanem egy-két évtizedesek.
- Meg kell valósítani végre a hosszú távú fejlesztéseket az oktatásban, a közösségi közlekedésben és az egészségügyben.
- A nagy állam tehertétel. Románia részben azért előz most bennünket, mert sokkal kevésbé avatkozik bele az állam a piac működésébe.
- A politikai stabilitás messze nem akkora régiós előny, mint ahogy itthon szeretik gondolni.
- Gazdasági növekedésben jellemzően a régiós trendekkel együtt megyünk, az utóbbi 15 évben inkább kicsit lemaradtunk. 2014-2019 kiugróan jó évek voltak, de a hosszú távú átlagunk egyáltalán nem ad okot büszkeségre.
- Mindenki eladósodik éppen a világban, és majd a következő válság idején fog kiderülni, hogy ez Magyarország esetében mennyire veszélyes.
- Az egymilliárd eurós kínai hitelnek politikai üzenete van, gazdasági tétje nincs.
- Komoly vagyon van a magyar társadalomban, de szinte minden a felső 20-30 százalék kezében összpontosul, és nem volt az elmúlt években jelentős gyarapodás.
- A jövedelmi egyenlőtlenségünk nemzetközi viszonylatban igazából alacsony, a társadalmi mobilitásunk viszont tragikus. Aki nálunk szegénységbe születik, az nem igazán lesz képes ebből kitörni.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
(A címlapképen Hszi Csin-ping kínai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Pekingben 2024. július 8-án. fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Hallgass bele ezekbe is:
Bod Péter Ákos: Romániát sem tudjuk visszaelőzni, ha nem a humán tőkére koncentrál a magyar politika
Románia lehagyta, míg Horvátország utolérte hazánkat a vásárlóerő-paritáson számolt GDP-ben. A CEU és a Qubit közös podcastjában Bod Péter Ákost, a Corvinus Egyetem professzorát kérdeztük a régiós felzárkózási versenyről és Magyarország romló növekedési kilátásairól.
Az utóbbi évek erőltetett iparosítási politikája csak a leszakadást konzerválja a legszegényebb magyar járásokban
Budapest II. kerületében 1 millió forint a havi bruttó átlagkereset, a cigándi járásban 389 ezer. Mit tesz-e a magyar állam azért, hogy csökkenjen a szakadék a nagyvárosok és a falvak között? Ezt elemezzük a CEU és a Qubit közös podcastjában.
A kivándorlók 5-8 év után állampolgárságot szereznek, és már nem jönnek haza
Milyen országokból érkeznek az új magyar állampolgárok? Hogyan változott a számuk az elmúlt 15 évben? A CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Kováts András migrációs szakértővel, a Menedék Egyesület igazgatójával beszélgettünk az európai ki- és bevándorlás aktuális trendjeiről.